„Stonehenge-kaliberű bronzkori erődítményünk van Temesvár közelében”

A Bánát Múzeum és a Temes Megyei Tanács azt tervezi, hogy 2023-ig múzeumi pontot létesít Mezőzsadányban, ahol Európa legnagyobb bronzkori erődítménye található. A tervekben szerepel egy kutatóbázis létrehozása és az erődítmény egyik kapujának a rekonstrukciója, tiszteletben tartva a 3500 éves földvár eredeti külsejét.

A Temes megyei Tanács elnöke, Alin Nica kedden meglátogatta a mezőzsadányi régészeti feltárások helyszínét, ahol az ásatásokat vezető Andrei Bălărie régész és Claudiu Ilaș, a Bánát Múzeum igazgatója ismertették a 2007-ben elkezdett feltárások nyomán felszínre került régészeti anyag jelentőségét. A német és amerikai archeológusokkal közösen elvégzett mezőzsadányi feltárások során Európa legnagyobb bronzkori erődítményéről tudnak meg évről évre többet a régészek, amelynek jelentőségét Stonehenge-éhez hasonlítják.

Hogyan lehetne a világszinten is egyedülálló leletben rejlő turisztikai potenciált kiaknázni? A régészek szerint elsősorban védetté kellene nyilvánítani a földvárak területét, ami nem kis feladat, mert a negyedik földgyűrű közrezárta terület közel 1800 hektár. A szakemberek szerint elegendő lenne a négy földgyűrű elfoglalta területet kivonni a mezőgazdasági használatból, mert az intenzív kihasználás miatt a földvárak egyre jobban beolvadnak a tájba, fokozatosan eltűnnek. A másik fontos feladat a földvárak rekonstrukciója lehetne. A régészek elsőként annak a kapunak a rekonstrukcióját javasolják, amelyet a 14 éve zajló ásatások során tártak fel. Mezőzsadányban már megvásárolt egy házat a megyei tanács a Bánát Múzeum számára, ahol a bronzkori földvárakat és az ott talált leleteket bemutató múzeumi pont létesül 2023-ig. Itt lesz a jövőben is folytatódó régészeti feltárások kutatóbázisa is.

A régészek bemutatták azokat a legfrissebb leleteket, amelyek az erődítmény területén található bronzkori és a későbbi vaskori építményekből kerültek elő augusztus folyamán. Cserépedények, kis szobrocskák, kultikus tárgyak és munkaeszközök maradványairól van szó, köztük egy bronz fűrészről és egy agyag szobrocska töredékéről, amely a korban rendkívül ritka emberábrázolások egyike. A leletek a Bánát Múzeum gyűjteményébe kerülnek, de valamilyen formában a Mezőzsadányban létesített múzeumi pont is bemutatja majd őket.

A Mezőzsadányi földgyűrűk először az 1723–25 között készült Mercy-féle térképen tűnnek fel, de a Francisco Griselini által 1779–1780-ben készített térképre is rákerültek. Griselini avar kori erődítménynek feltételezte a földvárakat. 1877-től kezdték el szorgalmazni az ásatásokat és a kutatásokat Mezőzsadányban, az eredmények első ismertetője Pech József volt. Mezőzsadány határában a XIX. század végén mamutcsontokat is találtak, amelyek a Délmagyarországi Múzeumba kerültek. A feltárások folytatódtak az 1930-as években, ezeknek a második világháború vetett véget. A legújabb kori feltárásokat a Bánát Múzeum 2007-ben kezdte el a német Thyssen Alapítvány támogatásával, az időközben elhunyt Szentmiklósi Alexandru vezető régész irányításával. Szentmiklósi a 2010-es évek elején kijelentette: a mezőzsadányi erődítmény rendkívül jelentős és komplex lelet, ahol az ifjú régészek a következő 15-20 évben „kijárhatják az archeológusiskolát”. Az archeológusiskola azóta is működik, a szakemberek szerint a következő 100 évben lesz még bőven mit feltárni Mezőzsadányban.