Ma hiába fordultak háziorvosaikhoz a hazai páciensek, mert maximum diagnosztizálást kaptak, beutalót, kedvezményes receptet azonban nem. A román egészségügyben dolgozó több ezer háziorvos ugyanis megtagadta az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötendő új, 2016–2017-es keretszerződés aláírását. A tavalyi szerződés elvileg március 31-ig volt érvényben, az újat pedig nem sikerült megkötni.
– Az első és talán legfontosabb érvünk, amiért visszautasítottuk a keretszerződés aláírását, az hogy az Egészségbiztosító egyszerűen le sem ült velünk tárgyalni. Kidolgoztak egy szerződést és az orrunk alá lökték, aláírás végett. Miután nemtetszésünknek adtunk hangot, az utolsó pillanat kényszere alatt egy kormányrendelettel hosszabbították meg a tavalyi szerződést idén június 30-ig. E rendelkezés március 30-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben és elvárták volna, hogy aznap minden háziorvos azonnali aláírásával szentesítse az érvényesség meghosszabbítását. Nagylelkűen éjszakai műszakot rendeltek el a biztosító bukaresti székhelyén, hogy a háziorvosoknak legyen idejük aláírni. Hát ostromállapotban vagyunk, hogy nem lehet a törvényes előírás szerint a szerződés lejárta előtt legalább öt nappal tisztázni a helyzetet? Ki hallott még ilyet, hogy éjszaka kelljen aláírni hivatalos szerződéseket? – tette fel a jogos kérdést tegnap dr. Chiș Ana, a Hunyad megyei háziorvosok képviselője. Véleménye szerint a minisztérium, illetve a biztosító azt remélte, hogy a sürgető körülmények között bármit alá tudnak íratni a háziorvosokkal. Ez azonban nem jött össze. Így április elsejétől utóbbiaknak semmiféle jogerős szerződésük sincs a biztosítóval.
A háziorvosok többsége pénteken fogadta a pácienseket, megvizsgálta, és szükség esetén térítéses receptet adott ki. A helyzet hétfőn is hasonló lesz. – Reméljük a biztosító időközben tárgyalóasztalhoz ül a képviselőinkkel. Jelenleg ugyanis tarthatatlan helyzetbe sodorták a hazai egészségügyet. A számítógépes nyilvántartó rendszer rendkívül gyakran fagy le, és az alkalmazás során olyan hibákkal szembesülünk, amit már régen korrigálni kellett volna. Például a 18. életévüket betöltők automatikusan kiesnek a biztosítottak listájáról, és hetekbe, hónapokba telik, míg személyesen leadott kérvény nyomán újra visszakerülnek a rendszerbe – magyarázza dr. Chiș Ana. A háziorvosok továbbá elégedetlenek az egészségügyi rendszer finanszírozásával is. – A legnagyobb gond az, hogy a lakosság, illetve a cégek által fizetett egészségügyi biztosítás nem a szaktárcához megy, hanem a pénzügyminisztérium nagy süllyesztőjébe, és onnan aztán akkor és annyit kap az egészségügy, amennyit a politikum éppen jónak lát. Ez így eleve nem korrekt. Ami pedig minket, háziorvosokat és járóbeteg-rendelőket illet, a statisztikák igazolják, hogy mi bonyolítjuk le az egészségügyi szolgáltatások 85%-át. Ehhez képest az egészségügyre szánt alapnak összesen 6-6,4%-át kapjuk. Ez még a tavalyi keretösszegnél is alacsonyabb, olyan körülmények között, hogy mind a fenntartási költségek, mind pedig az átlagbérek növekedtek. A mi bérünk azonban semmit sem nőtt. Minket a biztosító péciensenként és szolgáltatásonként fizet. Ezek az összegek pedig nem nőttek, annak ellenére, hogy az egészségügyi alkalmazottak bérét 25%-kal emelték. Mi nem az egészségügyben dolgozunk?! – ad hangot felháborodásának a 240 Hunyad megyei háziorvos képviselője.
Ez utóbbi sérelmek ugyan kizárólag a háziorvosokat és járóbeteg-rendelőket érintik. De az egészségügyi elektronikus rendszer hibái, a biztosítóval való kommunikáció hiánya, a teljes hálózatra nehezedő bürokrácia valamennyi egészségügyi dolgozót érint. Ezért a múlt heti japán sztrájk folytatásaként április 7-én, az Egészségügy világnapján minisztérium előtti tüntetést szerveznek, április 11–17. között napi kétórás figyelmeztető sztrájkra készülnek, április 18-tól pedig a sürgőségi ellátás és a szolgáltatások egyharmadának biztosítása mellett általános sztrájkot szándékoznak hirdetni a hazai egészségügyben.
Hozzászólások