Tapasztalatcserén Budapesten az aradi Kultúrpalota ügyében

Szeptember 3-án aradi küldöttség járt Budapesten, megtekinteni a Liszt Ferenc Zeneakadémián folyó nagyszabású rehabilitációs munkálatokat. 

Az aradiakat főleg az érdekelte, hogy a neves intézmény koncerttermét, ami nagyon hasonlít az aradi Kultúrpalota nagyterméhez, hogyan újítják (újították) fel. A nagy magyar zeneszerzőről elnevezett Zeneakadémia hangversenytermét 1904–1907 között építették – amikor Szántay Lajos (az idén százéves) aradi Kultúrpalotát megtervezte, valószínűleg megnézhette, de mindenképpen ismerhette – a tapasztalatcserére, a tanulmányút már száz esztendővel ezelőtt is bevett szokás volt. A Bognár Levente aradi alpolgármester vezette küldöttségben ott volt az Aradi Polgármesteri Hivatal műszaki osztályának munkatársa, aki az aradi beruházást vezeti majd, az Aradi Filharmónia igazgatója és természetesen a tervező. A tapasztalatokról Bognár Levente alpolgármestert kérdeztük.

– Hogyan született meg egy ilyen tanulmányút ötlete?

– Tudtam a két koncertterem hasonlóságáról, és tisztában voltam azzal, hogy egy helyszíni tapasztalatból sokat tanulhatunk.

– És mit láttak?

– Nálunk, Aradon is fel kell készülni a Kultúrpalota belső tereinek felújítására, a koncertterem rehabilitálására úgy, hogy annak a lehető legjobb akusztikája legyen. A legjobb technikai megoldást kellene megtalálnunk, és olyan székeket kellene beszerelnünk, amelyek akusztikailag nem zavarják a termet, másrészt mobilitást biztosítanak – hogy ki lehessen szerelni azokat a terem más célú felhasználása esetében. Láttunk egy okos megoldást: Budapesten a színpad alá terveztek (és alakítottak ki) többszintes raktárhelyiséget, ami egyrészt biztosítja a zongora és más hangszerek, egy másik szinten a leszerelt székek raktározását. A Zeneakadémia esetében az épület teljes – nemcsak a korcertterem – rehabilitációjára sor került. A látogatás során felfigyeltünk arra, hogy nekünk, Aradon milyen dolgokra kell tekintettel lennünk.

– Pillanatnyilag, ha jól tudom, még nincs napirenden a Kultúrpalota belső tereinek felújítása.

– Jelenleg a Kultúrpalota tetejének és kupolájának – mondhatnám: a koncertterem fölötti rész – javítása befejeződött, ezután kerül majd sor a belső terek, pontosabban annak a résznek a rehabilitálására, amely a Filharmóniához tartozik.

– Tehát csak az épület egy részéről van szó?

– A múzeum nem tartozik a városi tanács fennhatósága alá, remélhetőleg a felújításra a múzeum is sort tud keríteni valamikor. A legutóbbi tanácsülésen pénzt biztosítottunk az épület timpanonjának megjavítására; a javításra szolgáló pénz elfogyott, mert kiderült, hogy a tető és a kupola sokkal rosszabb állapotban van, mint ahogy azt az előzetes felmérés feltételezte. Most kiírjuk a pályázatot a nagyterem és a többi hátralévő munka kivitelezésére, ahogy meglesz a jelentkező, a belső munkálatok megkezdésére is sor kerülhet.

– Pénz van rá?

– Igen, rendelkezünk alapokkal. Az idei költségvetésből bizonyos munkálatokra jut, de hát a munkák idén semmiképpen sem fejeződnek be. Október 24–26-án megtartjuk a Kultúrpalota százéves évfordulóját, és valószínűleg utána kezdődnek el a belső felújítási munkák – ha addig meglesz a kivitelező.

– A nagyterem felújítása biztosan nem pár hetet vagy hónapot igényel. Mi lesz ezalatt a filharmónia heti hangversenyeivel?

– Más helyet kell találnunk számukra, valószínűleg a színházban zajlanak majd.