Temesvár–Arad gazdasági pólus?

Ha valóra válik az elképzelés, azt jelenti majd, hogy Temesvár és Arad, e két szomszédvár, amely sok tekintetben (de a labdarúgáséban bizonyosan) nem egyezik, s az utóbbi évtizedek során más ellentétek is felmerültek közöttük, szóval e két város együtt vág neki annak a ma még kétségtelenül bizarrnak tűnő feladatnak, hogy az együtt az ország második legnagyobb gazdasági pólusa legyen a főváros után. 

Az aradi polgármester nem most vetette fel az ötletet, újságírói körökben már többször beszélt róla – legutóbb szerdán, egy sajtótájékoztatón – de a nagy nyilvánosság előtt Aradon szerda este fejtette ki először részletesebben, bár a négy vaskos, rengeteg adatot, táblázatot magába foglaló iratcsomó tartalmát természetesen csak nagyvonalakban ismertetve – a témát.

Az Aradi Napok keretében a Neptun strandon felállított hatalmas sátorban került sor az előadásra, amelyre ezer embert hívtak meg, „Arad krémjét”. Számos egyházi személy (ortodox, katolikus, református stb. papok az aradi ortodox érsekkel az élen), üzletemberek, kulturális személyiségek és általában „mindenki, aki számít”.  A sátor „padlóját” leaszfaltozták, jókora előterét (ahol azelőtt fű volt) nemrég pár nap alatt, rohammunkával térkövekkel rakták ki, s a mintegy másfél órás előadást jó felhozatalú koktélparti követte – fáklyaláng fényénél. Külsőségeiben tehát a rendezvény a bemutatott elképzelés nagyságához igazodott.

De lássuk, miről is van szó.

Az előadás előtt egy Aradról szóló, már Brüsszelben is bemutatott kisfilmet vetítettek, amely az Európa Kulturális Fővárosának jelentkező Aradnak kíván reklámot csinálni. A jó szerkesztői munka következtében Arad, bízvást mondhatjuk, többet mutat a filmen, mint a valóságban.

Gheorghe Falcă bevezetőben elmondta, hogyan született a Temesvár–Arad metropolis-övezet kialakításának gondolata. A két város több szempontból egymásra van utalva, és együttesen – európai uniós támogatással – meg tudnák valósítani azt, amire külön-külön nem lennének képesek.

Ráadásul mindkettő bizonyos szempontból elérte fejlődésének maximumát, és a további fejlesztéshez más forrásokat kell keresni. 

Vízió Aradról

Előbb azonban Aradról beszélt, és azokról a lehetőségekről, amelyek további fejlesztésében kiemelkedő szerepet játszhatnának. Az egyik a Maros, a másik a vár. „Oda jutottunk, hogy elmondhatjuk: még egy kicsi, és megoldjuk ezt a problémát. De vajon fel van-e készülve a város e probléma kezelésére” – tette fel a kérdést.

„Amikor 2004-ben elindultam az úton (akkor választották meg polgármesternek – szerk. megj.) arra gondoltam, van négy évem egy csomó terv megvalósítására, de azt is tudtam, hogy ez nem elég, mert minél több a tered, annál valószínűbb, hogy egyiket se tudd végigvinni. Három irányt választottam: a legfontosabb a gazdasági volt, a második az második az infrastruktúra fejlesztése, a harmadik a közigazgatás korszerűsítése. Ez utóbbi korszerűsítése nélkül nem lehet az előbbi kettőt megvalósítani.

Kilenc év után elmondhatom, hogy kb. 80 százalékát elértem annak, amit elterveztem a gazdasági fejlesztés, 90 százalékát az infr4astruktórát, a közigazgatás modernizálásában pedig, azt mondhatnám, a maximumot.

Gazdasági szempontból az emberek egy helységet a PIB-ből (bruttó össztermék – szerk. megj.) ítélik meg. 2004–2012 között Arad municípium több mint kétszeresére emelte PIB-jét. Nyolc év alatt, amelyből négy válságév volt, azon kevés helység és megye közé tartozott Arad, amelyek sikeresek voltak.

A másik mutató, amire figyelnek, a munkanélküliség. Ma Arad városban a munkanélküliség 2 százalék alatti, ami éppenséggel veszélyesen alacsony a fejlődés tekintetében.

A harmadik tényező a gazdasági növekedés. 2006–2007-ben fejlődésünk üteme meghaladta Temesvárét, s egy közgazdász azt mondta: ha így haladunk, 10-1 év alatt elérjük Temesvár PIB-jét. Már akkor kihívásként jelentkezett, hogy létrehozzuk a közös gazdasági pólust. Aradon a kilenc év alatt csak egyetlen évben nem volt gazdasági fejlődés: 2009-ben, ami nehéz év volt Romániában, s akkor nálunk is csökkenés volt, de sokkal kisebb, mint Temesváron. 2010-ben az egész országban hét megyében volt gazdasági növekedés, ezek között Arad a harmadik helyen volt.”

Az infrastruktúrát illetően a polgármester a felújított hidakat, felüljárókat, utakat, víz- és csatornahálózatot említette.

Aradon volt az ország legnagyobb beruházása

„Az az elégtételem volt, hogy megértem az elismerést, hogy Aradon (Bukaresten kívül) Románia legnagyobb beruházása legyen. Idén elismerő címet kaptam ezért: Arad 70 millió eurót kapott három városnegyed, Gáj, Buzsák és Kisszentmiklós korszerűsítésére. Nehéz munka volt, amelyre azonban a város 40 millió eurót ingyen kapott. Ez még egy díjjal járt: Romániában Arad az első az országban az európai alapok egy főre eső lehívásában. Nemrég nyertünk meg egy tízmillió svájci frankos projektet, több mint hatmillió a hőenergia szállításának és elosztásának rehabilitálására, korszerűsítésére, több mint kétmillió a közvilágítás modernizálására megy. Ezeket az olcsó pénzeket természetesen nem könnyű megszerezni, és számomra nagy elismerés volt tavaly az év polgármestere címet megkapni, ami 13 éves közigazgatási munkám megkoronázását jelenti.”

A jövőbeli fejlesztési elképzelésekről a következőket mondta:

Három irányban folyik majd a munka: gazdasági fejlesztés, a Maros és a vár kihasználása, amely egyúttal a Temesvár–Arad gazdasági pólus kialakítása felé is mutat.

650 ezer lakosú metropolis-zóna

A metropolis-zóna aradi részének fejlesztése nemcsak a városra, hanem a környékre is vonatkozik – Aradon kívül még 20 környékbeli helységét is. A Világbankkal közösen készített tanulmányból 4 helység hiányzik: nem vették számításban Szentannát és Pankotát, valamint Mácsát és Székesutat. Mi elmondtuk: van egy fejlesztési irányunk a Zarándi-hegység irányába is, és ezeket is számításba kell vennünk.

A Temesvári metropolis zóna 14 helységgel számol.

A következő adatokból látni fogják? nekünk szükségünk van rájuk, de ugyanúgy nekik is ránk.

Arad közigazgatási területe 23 ezer hektár, a Temesváré 12 ezer. Temesvár városnak már nincs fejlődési potenciálja a városon kívüli zónában, de a Temesvár–Arad zóna kiteljesedhet a pólus létrejöttével, amelynek összterülete 263 ezer hektár, azaz a két megye összterületének 16 százaléka lenne.

A stabil lakosságot tekintve Aradnak 280 ezer lakosa van az említett zónában, Temesvárnak pedig, kevesebb helységben, 370 ezer. Ez arra mutat, hogy lenne munkaerő a kialakítandó pólusban, a két zóna-rész lakossága összesen 650 ezer fő. Egy egymilliárd eurós beruházáshoz egymillió lakos szükséges, 500 millióshoz félmillió. Romániában jelenleg egy nagy gazdasági pólus van, Bukarestben. Temesvár további hat nagyvárossal (Kolozsvár, Iaşi, Brassó, Craiova, Ploieşti, Konstanca), Arad pedig 11 várossal van versenyben. Arad önmagában soha nem szállhat versenybe a „nagyokkal”, de Temesvárral együtt az ország második nagy gazdasági pólusát alakíthatná ki Bukarest után.

Arad megyének hatalmas a mezőgazdasági potenciálja, ennek kihasználásához növelni kellene az élelmiszeripar teljesítményét.

Nehéz elhinni, hogy jók vagyunk

A Nemzeti Bank kimutatása szerint az ország nyugati részében 2011-ben 4 milliárd euró beruházás történt, a 2007-es kétszerese – a válság ellenére. Mind Aradon, mind Temesváron nemzetközi cégek nagy beruházásokat végeztek. Az export tekintetében Arad az 5. helyen áll, elérte a 2,1 milliárd eurót. Egy nagy megyének, mint Kolozs, 0,8 milliárd euró az exportja. Nézzük a versenyképességet: Arad a 3. helyen 5200 euró/fővel, Kolozs 1350 euróval. Elértük azt, amiről nem is hittük, hogy elérjük. Nézzük, honnan indultunk: a 22 helyről. Olyan magasra emelkedtünk, mi is, Temesvár is, hogy már nem nagyon van hova emelkedni. Más megyékkel összehasonlítva: a rangsorban utolsó tíz megye összesen sem ad annyit, mint Arad. Tudom, nehéz elhinni, hogy jók vagyunk – és itt köszönetet kell mondanunk az üzleti szférának.

A polgármester térképet mutatott Európa nagy gazdasági pólusairól, amiből az derül ki, hogy ezek kb. 400 kilométerre helyezkednek el egymástól. Romániában Bukarest ez a pólus, a legközelebbiek Budapest. Keletre a térképen „üres foltok” vannak, és meg kell találni a módját annak, hogy ide jöjjenek a beruházók. „Senki sem fektetett volna be Las Vegasba, ha nem tudták volna elhitetni vele, mekkora jövő előtt áll”, mondta. Budapest–Bukarest között nagyjából ezer km a távolság, Belgrád és egy ukrajnai nagyváros között kb. ugyanennyi, és ezen a távon nincs más nagy gazdasági pólus, a Temesvár–Arad zóna kb. a táv felére esik. Ugyancsak átmegy itt a két nagy európai kikötő, az Amszterdam és (az áruszállítás volumenét tekintve ugyan nem második) Konstanca közti képzeletbeli tengely, de a vasúton is az áruszállítás fő vonalába esünk. Szerencsénkre két nagy forrásból kapjuk a gázt – az ukrán–orosz, illetve északi-tengeri forrásból. Megvan tehát a nagy beruházásokhoz szükséges infrastruktúra. Van két repülőterünk, a nagy áruszállító cégek már kinéztek bennünket maguknak cargo-terminálként. A nagy vasúti és országúti vonalak, amelyek építését, korszerűsítését az Unió támogatja, itt haladnak, minden adottság megvan tehát. „Minél hamarabb meg kell tehát alakítanunk a Fejlesszünk együtt metropolis zónát. Az itt jelenlévő polgármesterekkel együtt ki kell gondolnunk, hogy a beruházások a leendő metropolis-övezettel legyenek összefüggésben. Ugyanígy kell tennie Temesvárnak is, majd a két megye közötti fejlesztési bizottság működni kezdjen, mert ezt a tervet az uniós követelményeknek megfelelően 10 nagy európai vásáron be kell mutatnunk. Egy aradi beruházó már segít abban, hogy jelen legyünk Bécsben és ott nagy beruházók elé tárjuk a koncepciónkat. Fejlesztenünk kell közúti hálózatunkat – Aradon a déli körgyűrűt, az Arad megyei Ságon és a Temes megyei Orczyfalván egy-egy leágazást, s úgy alakítani az úthálózatot, hogy azon a leendő munkahelyek 20-80 perc alatt elérhetők legyenek az egész zónában – tudniillik nekünk, aradiaknak gazdasági fejlesztés esetén, az első szakaszban legalábbis, máshonnan kell hoznunk munkaerőt.

Mindent összefoglalva: Temesvár forrás Arad, Arad pedig Temesvár számára.

***

Elhangzottak ismertetők a Maros és az aradi vár kihasználására vonatkozóan is, ezeket holnapi lapszámunkban ismertetjük.