Transzszilvanizmus a múltban és jelenben

Kedden Déván zárta kilencedik erdélyi előadókörútját Feiszt György szombathelyi történész, levéltáros és Gróf László oxfordi térképtörténész, akik húsz éve rendszeres és kitartó munkával kutatják Erdély gazdag történelmi hagyatékát, kulturális kincseit. 

Több tízezer kilométert és sok száz települést felölelő utazásaik nyomán számos dokumentum jellegű kiadvány látott napvilágot és immár négy, sajátos tematikájú előadás-anyag született. Az utóbbit Erdély világörökségi helyszínei címmel idén januárban mutatta be először Feiszt György, Szombathelyen. Az óriási sikernek örvendő előadás azóta számos helyszínen hangzott el. Kedden Déván elsőként a Téglás Gábor Elméleti Líceum diákjai ismerkedhettek meg a Királyföld különleges varázsú erődtemplomaival. A püspöki székhelyül szolgáló Berethalom, a szintén 700 éves nagybaromlaki erődtemplom, az évszázadokig Segesvárral vetekedő Szászkézd, a Károly herceg által különös gonddal felkarolt Szászfehéregyháza, a szász építészet zsenialitásáról tanúskodó Prázsmár, az unitárius Székelyderzs és nem utolsósorban a székelyek által épített, majd szász telepesek és a Kelneki család által lakótoronnyal bővített erődtemplom mind-mind arról tanúskodik, hogy Erdély már a kora középkorban szerves része volt Európának. Művészet és technika terén egyaránt olyan szintű alkotások születtek, melyek tökéletesen megállták volna helyüket a korabeli Olasz- és Franciaországban is. Ezen történelmi, kultúrtörténeti emlékeknek pedig további varázst, vonzerőt kölcsönöz a mindannyiukat átható transzilván szellem, amely Feiszt György történész szerint ma is él és virágzik Erdély legeldugottabb falvaiban is.

E térség európai irányú nyitottságát, kultúrájának gazdagságát hangsúlyozta Gróf László oxfordi térképtörténész is, aki a világ második legöregebb egyeteméről tartott előadást a dévai diákoknak. A XI. században alapított oxfordi egyetemen már a következő században magyar diák jelenlétéről is szólnak a feljegyzések. A ma 38 önálló kollégiumot számláló felsőoktatási intézményben pedig az évszázadok folyamán számos erdélyi diák fordult meg. A szombathelyi születésű Gróf László 56-os menekültként került Angliába és szintén az oxfordi egyetemen diplomázott. Színes és a diákság érdeklődését elnyerő előadása során gyakran hangsúlyozta, hogy a tutoriális rendszeren alapuló sok évszázados oxfordi oktatás célja és egyben feltétele a szabad gondolkodásra, a felhalmozott tudás értékesítésére való nevelés. Ezt ajánlotta a dévai diákok, pedagógusok figyelmébe is, hiszen az Erdélyben már 1568-ban (Európában először) törvénybe iktatott gondolati szabadság jelenti a fejlődés legfontosabb alapkövét.

A diákságnak tartott délelőtti előadások után a két történész a dévai Bethlen Gábor helytörténeti kör vendége volt. A királyföldi erődtemplomokat ismertető, itt is nagy érdeklődésnek örvendő előadást követően a helytörténeti kör tagjai bensőséges hangulatú megosztás részesei lehettek. Gróf László történész ugyanis Sütő András jó barátjaként ismertette az Officina Kiadó gondozásában megjelent Sütő András világa című kötetet, amely az előadó ötlete alapján szerkesztve, csodálatos vetületeit tárja fel a legnagyobb XX. századi magyar író életének. Sütő nagyságát, különleges gazdagságú gondolati és lelkivilága, valamint a magyar nyelvvel való élő kapcsolatán túl az az 1988-ban megfogalmazott mondata határozza meg, miszerint: „Maradok, másként nem tehetek.” Ez az egyszerű, tiszta érzés és döntés szövi át minden művét, és ez teszi örökértékűvé, nekünk pedig követendő vezércsillaggá. A mély érzelmeket felkavaró előadás nyomán kötetlen beszélgetés alakult ki az erdélyi magyarság jelenéről, jövőjéről, a magyar–magyar kapcsolatok alakulásáról, melynek történései hihetetlen mélységgel raktározódnak el az érintettek lelkében, jelentős mértékben befolyásolva a teljes nemzet további sorsát.