Új ifjúsági törvény készül

Hamarosan közvitára bocsátják az új ifjúsági törvényt Romániában. A jogszabály pontos finanszírozási keretek megszabásával, ifjúsági szakemberek intézményi alkalmazásával, illetve kötelező konzultációk bevezetésével kívánja megerősíteni az ifjak hangját a hazai társadalomban – ismerteti a várható változásokat Széll Lőrincz, a Hunyad Megyei Ifjúsági és Sportigazgatóság ügyvezetője.

– A most még érvényben lévő, de hiányosan alkalmazott ifjúsági törvényt 2006-ban fogadta el a parlament, tehát lassan tíz esztendeje. Azóta rengeteg minden változott, szükség van az aktualizálásra és a jelenlegi kormány fel is vette a prioritási listájára. Andrei Popescu ifjúsági államtitkár bejelentése szerint a következő tíz hónapban meg kell születnie az új törvénynek. Számomra örvendetes, hogy ennek kidolgozásához az általunk 2011–2012-ben elkészített tervezetet vették alapul. Andrei Popescu államtitkár, illetve a kabinetben jelenleg dolgozó csapat mind részese volt az akkori konzultációnak, melybe bevontuk az ifjúsági szervezeteket, és az ő igényeikhez próbáltuk alakítani a jogszabályt. Sajnos, akkor már nem került a parlament elé.

– Melyek lennének a legfontosabb újdonságok?

– Elsősorban e törvénybe is be szeretnénk iktatni az ifjúsági munkás, illetve ifjúsági tanácsos fogalmát. E két szakmát szintén az említett periódusban sikerült Borbély Károllyal beépítenünk a romániai szakmák tárába, de mivel nem jelentek meg az ifjúsági törvényben, nem sok hasznát látták a fiatalok. Most szeretnénk kötelezővé tenni minden állami intézmény számára, hogy amennyiben döntéseik, tevékenységük a fiatalokat is érinti, akkor kötelesek legyenek ifjúsági szakembereket is alkalmazni. Ahol erre nincs anyagi keret, ott a meglévő alkalmazottak közül részesüljön valaki megfelelő képzésben. Itt elsősorban a helyi és megyei önkormányzatokra gondolok, de ugyanúgy vonatkozna a rendelkezés a különféle megyei igazgatóságokra (egészségügyi, munkaügyi, mezőgazdasági stb.) is.

– Jelenleg van-e hivatalos kapcsolat az ifjúsági szervezetek és az említett intézmények között?

– Minimális. Pillanatnyilag inkább az ifjúsági igazgatóságok jelentik a hidat. Mi például a megyében egészen jó kapcsolatot ápolunk a rendőrséggel, különösen a drogprevenció terén. És a munkaüggyel is. Mindkét intézmény képviselői rendszeresen eljártak, eljárnak az ifjúsági központjainkba, ahol személyes tanácsadást biztosítottak a fiataloknak. Fontos újdonsága lesz amúgy a most készülő jogszabálynak, hogy ezután civilszervezetek, illetve önkormányzatok is működtethessenek ifjúsági központokat.

– Ezeknek mi a pontos szerepük? Mit jelent az ifjúsági központ?

– Gyakorlatilag egy olyan épületrészt, melyben minimum három helyiség van: egy gyűlésterem, ahol megbeszéléseket, képzéseket lehet tartani, egy információs helyiség, illetve egy olyan kisebb terem, ahol, mint említettem, különböző intézmények szakemberei személyes tanácsadást nyújthatnak az érdeklődőknek. Pillanatnyilag 34 ilyen központ van az országban, valamennyi az ifjúsági igazgatóságok kötelékébe tartozik. Jónak látnánk, hogy a civilszervezeteknek is legyen lehetőségük ilyent működtetni. Ehhez kell a keret: a központok létrehozásának pontos feltételei, illetve le kell szögezni, hogy az állam milyen mértékben tud hozzájárulni ezek fenntartásához.

– Vannak-e pillanatnyilag olyan erős civilszervezetek az országban, melyek hosszabb távon fenn tudnának tartani egy ilyen központot?

– Vannak. Sok jól működő országos, illetve területi ifjúsági szervezet van. Az új törvénynek többek közt az is a feladata lesz, hogy tisztázza ezek országos szintű képviseletét. Pillanatnyilag ugyanis két országos ifjúsági tanács van Romániában, melyek többé-kevésbé politikai szimpátiák alapján szerveződtek. Az új törvénytervezet azonban egyetlen országos ifjúsági tanács létét teszi lehetővé.

– Kikből áll ez a tanács?

– Gyakorlatilag minden országos ifjúsági szervezet képviseltetheti magát benne. Évek óta vita tárgya, hogy a parlamenti pártok ifjúsági szervezetei ide értendők-e vagy sem. Szerintem jó, ha jelen vannak az országos ifjúsági tanácsban, mert akkor napirenden lehetnek az aktuális problémákkal és támogatni tudják ezek megoldását a parlamentben. 2006-ban is úgy ment át az ifjúsági törvény, hogy az ifjúsági szervezetek, politikai színezettől függetlenül összefogtak és megszavaztatták a tervezetet. A célunk végül is közös: segíteni szeretnénk a fiatalok itthoni boldogulását, az oktatás, vállalkozás, kikapcsolódás és otthonteremtés szintjén. Ha – az új tervezet szerint – megalakul az egyetlen román ifjúsági tanács, ez lesz a fő konzultációs partnere a minisztériumnak, mely a civilszférát tudná hathatósan képviselni.

– Van-e reális esély, hogy még idén elfogadják az új ifjúsági törvényt?

– Jelenleg előkészítés alatt áll a tervezet. Hamarosan közvitára bocsátják, majd elfogadja a kormány és a parlament elé terjeszti. Ez akár az első félévben is megtörténhet. Ha lesz politikai akarat és az ifjúság nem csupán szavak szintjén fontos a politikai osztálynak, akkor még választások előtt meg is szavazzák a törvényt.

– Van olyan kitétele, ami buktatót jelenthet?

– Természetesen a pénz. Lényeges újdonság ugyanis a jelenlegi tervezetben, hogy pontosítja és kötelezővé teszi az ifjúsági szervezeteknek nyújtandó önkormányzati támogatás keretét. Eddig ugyanis létezett az előírás, hogy minden megyei, illetve megyeszékhelyi önkormányzat köteles bizonyos összeget ifjúsági tevékenységre elkülöníteni a költségvetéséből, de nem volt meghatározva sem az összeg pontos mértéke, sem az ennek elmulasztása esetén alkalmazható büntetés. Most a tervezetben pontosan szerepel, hogy az önkormányzatok költségvetésének 0,5 százalékát kell ifjúsági tevékenységekre elkülöníteni, és a megyei, illetve városi, községi tanácsoknak kötelességük évente legalább egyszer konzultálni a helyi, megyei ifjúsági szervezetekkel. Ha pedig az utóbbiak tevékenységét támogató keret kimarad az önkormányzati költségvetésből, a prefektusnak joga van semmisnek nyilvánítani a tanácsi határozatot és új költségvetési vitát elrendelni. Ennek a 0,5 százalékos keretnek nehéz támogatást szerezni mind a pénzügyminisztérium, mind a parlament szintjén. 2006-ban is ezen a téren kellett kompromisszumot kötni, hogy érvénybe léphessen az ifjúsági törvény.

– Milyen összeget jelent ez a 0,5 százalék? Az ifjúsági szervezetek szempontjából ez sok, kevés, vagy elegendő?

– Sajnos, Romániában soha sincs elegendő pénz sem oktatásra, sem egészségügyre, se kultúrára, és az ifjúságra sem. De ez a 0,5% megyei szinten legalább 100 ezer lejt jelent. Ez fontos előrelépés lenne, mert jelenleg vannak megyék, ahol 5-10 ezer lejt adtak a fiataloknak vagy olyan is van, ahol semmit sem. Hunyad megyében már 2006-ban sikerült kiegyezni, hogy állandó jelleggel legyen megyei ifjúsági alap és tavaly ez 150 ezer lejre rúgott. Déván azonban mai napig nincs elkülönítve pénz az ifjúsági tevékenységre, hanem a kultúrával, sporttal közös alapból osztoznak.

– Mire költődik ez a pénz? Kik részesülnek belőle?

– Ezt az alapot pályázat útján lehet elérni. A kritériumok, elbírálás nem ránk tartozik. De tény, hogy Hunyad megyében van körülbelül 40 ifjúsági szervezet, melyek közül 15 nagyon aktív, nekik valós segítséget jelenthet ez a támogatás. Itt a megyében nagyon jó a kapcsolat az ifjúsági igazgatóság és a megyei, helyi szervezetek között. Mi mindig igyekszünk naprakész információval szolgálni, ők meg gyakran felkeresnek. Többnyire támogatásért, de szervezési partnerként is.

– Az aktív szervezetek, gondolom, többnyire városon működnek. Az új törvény a községi önkormányzatokat is ifjúsági alap elkülönítésére kötelezi.

– Az ifjúsági szervezetek tevékenységének intenzitása inkább életkorhoz kötött, illetve a szervezet jellegéhez. A középiskolás, egyetemista diákszervezetekben állandó a megújulás, így ezek hosszútávon nagyon aktívak maradnak. Más szervezetekben ha nem történik időben generációváltás, akkor ellaposodik a tevékenység, az egykori fiatalok családot alapítanak, munkába állnak, mások lesznek a prioritásaik. Ez tehát független attól, hogy falun vagy városon van az illető szervezet. De tény, hogy a vidéki ifjúsági élet nagyon foghíjas. Hunyad megyében egyetlen községi ifjúsági szervezet van Nagybáron. Magam segédkeztem a megalakításában. De szükség volna ilyenekre. Mert vidéken is élnek fiatalok és a mindennapi életminőségük, a boldogulásuk szempontjából sokat jelentene, ha községi szinten is meg lehetne szervezni kulturális illetve sporttevékenységeket, és mindenekelőtt tanácsadást. Akár mezőgazdasági vagy vállalkozói szaktanácsadást: hogyan lehet pályázni, hogyan lehet vállalkozást indítani, milyen támogatási rendszerek vannak, hogyan és miért érdemes társulásban gondolkodni. Egyszóval bőven volna mire elkölteni vidéken is az ifjúsági alapot. Kérdés, hogy lesz-e politikai akarat e tervezet megszavazásához, gyakorlatba ültetéséhez. Én fontosnak tartanám, mert reális igényeken alapul.