73 kg uránérc tűnt el egy urántársaság raktárából

A Bihar Megyei Rendőrség és a Nukleáris Tevékenységeket Ellenőrző Országos Bizottság (CNCAN) kivizsgálást indított miután 73 kg tiszta uránérc eltűnt az Országos Urántársaság (CNU) vaskohsziklási munkapontjának egyik raktárából.

A Bihoreanul című lap szerint a nyolc különleges, 3,5 méteres, két hüvelyk (5,08 cm) átmérőjű fémcsőben tárolt radioaktív anyagnak a város ipari negyedében lévő raktárból való eltűnését múlt szerdán észlelték, ám a hatóságok nem jelentették az esetet.

Az ügyet a Bihar Megyei Rendőrség fegyverekkel, robbanó-és veszélyes anyagokkal foglalkozó osztálya vizsgálja.

„Értesítettek bennünket bizonyos radioaktív anyagok eltűnéséről a vaskohsziklási raktárból. Annyit mondhatok el, hogy jelen pillanatban folyik a vizsgálat az eset körülményeinek tisztázására” – közölte Adrian Bucur főfelügyelő, a Bihar Megyei Rendőrség főnöke.

A radioaktív anyag eltűnését a Nukleáris Tevékenységeket Ellenőrző Országos Bizottság is vizsgálja.

Vajda Borbála, a bizottság elnöke megerősítette, hogy kivizsgálást indítottak.

A CNCAN elnöke ugyanakkor elmondta, „az ionizáló sugárzóanyag, összesen kb. 73,5 kg uránérc eltűnését” akkor észlelték, amikor Vaskohsziklásról a CNU Brassó megyei, földvári egységéhez szállították volna át.

A CNACAN vezetője szerint „a nyolc csőben tárolt uránérc sugárzása jelentéktelen, a környezeti radioaktív fertőzés esélye rendkívül korlátolt, tekintettel az érc kis mennyiségére és arra, hogy természetes érc formájában található”.

Ioan Borza helybeli sugárzásvédelmi szakértő azonban figyelmeztet arra, hogy az uránporral teli hengerek ennek ellenére veszélyesek lehetnek, ha az érc kikerül a különleges tubusokból, és szétszóródik a környezetben.

„Aki elvitte a csöveket, esetleg el is vágta őket, s a bennük lévő anyagot vízbe vetette, esetleg kertekben szórta el, onnan a radioaktív anyag tovább terjedhet, az emberek, az állatok belélegezhetik” – mondta Borza.

A szakértő elmondta, akkor is állandó sugárzásforrás lehet a radioaktív anyag, ha a fémtubusokban marad. „Ha az uránércrudakat, mondjuk, egy kerítés vagy egy kapu készítéséhez használták, azok, akik naponta ott haladnak el, folyamatosan ki vannak téve a sugárzásnak” – mondta Borza.

A vaskohsziklási radioaktív anyagok raktárát még az 1950-es években létesítették, amikor a közeli Rézbánya (Băiţa Plai) nevű településen a szovjet hadsereg által használt uránbánya működött. 1990 után a Bihar megyei városban létrehozták az Országos Urántársaság munkapontját. Itt létezik még egy országos radioaktív hulladéktároló.

(Mediafax)