A CEDO 2010-es ítéletei nyomán a román államnak 3,6 millió eurót kell kifizetnie

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (CEDO) 2010-ben hozott határozatai értelmében a román állam körülbelül 3,6 millió euró kártérítést köteles kifizetni, az előző évekhez képest ez kisebb összeg.

Erről Răzvan-Horaţiu Radu, a CEDO romániai biztosa nyilatkozott hétfőn, aki hangsúlyozta, ez az összeg jóval kisebb az előző évekhez képest. Mint mondta, az országnak 2007-ben 8 millió eurót, 2008 és 2009-ben 12-12 millió euró kártérítést kellett kifizetnie a CEDO ítéletei nyomán.

Răzvan-Horaţiu Radu ugyanakkor közölte: nőtt a román állam megnyert perek száma az Európai Emberi Jogi Bíróságon. Reményét fejezte ki továbbá, hogy az ismétlődő gondok végleges megoldása után tovább csökken a Románia ellen intézett panaszok és a román állam ellen hozott ítéletek száma. Mint mondta, Romániát még mindig ugyanazokért az ügyekért marasztalja el az európai bíróság, így a tulajdonjogi ügyekért, a törvényszéki ítéletek végrehajtásának elodázásáért, a perek időtartamáért valamint a fogdai körülményekért.

„Romániának nem minőségi, sokkal inkább mennyiségi problémái adódtak az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Ezek nem súlyos emberijog-sértéssel kapcsolatosak, inkább bizonyos posztkommunista reformok sikertelenségéhez köthetők” – magyarázta Răzvan-Horaţiu Radu, hozzátéve: ez a volt kommunista államok többségére jellemző. Bejelentette továbbá, hogy februárban Bukarestben nemzetközi konferenciát szerveznek Tulajdon-visszaszolgáltatás az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatával összhangban címmel. Az eseményen mintegy 20 ország képviselteti magát, köztük Albánia, Azerbajdzsán, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Moldova Köztársaság, Grúzia és Oroszország.

Răzvan-Horaţiu Radu emlékeztetett: a miniszterelnök munkacsoportot hozott létre CEDO által jelzett problémák megoldása végett, és folyamatban van egy törvénytervezet kidolgozása. Figyelmeztetett: ha Románia nem oldja meg ezeket a gondokat, a továbbiakban ítéletekkel „bombázhatják” az államot a tulajdon-visszaszolgáltatási ügyekben indított perek nyomán.

„A munkacsoportban a legfontosabb szerep az Országos Visszaszolgáltatási Hatóságnak jut, ők a legfőbb illetékesek. A hatóság a Pénzügyminisztériumhoz tartozik, amelynek szintén kulcsfontosságú a szerepe, hiszen ők tudják, mennyi pénz áll az ország rendelkezésére. A törvénytervezet kidolgozása után azt közvitára bocsátják, mert a problémát három szakaszban szeretnék megoldani: a törvénytervezet kidolgozása, közvita és a dokumentum előterjesztése a parlamentben” – fejtette ki Răzvan-Horaţiu Radu.

Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha Romániának a CEDO által adott 18 hónapos határidőn belül nem sikerül megoldania a visszaszolgáltatási gondokat, Răzvan-Horaţiu Radu leszögezte: ő derűlátó, és eddig egyetlen ország sem lépte túl az európai testület által megszabott határidőt. Hozzáfűzte: a CEDO elvileg minden országnak meghagyja a szabadságot, hogy maga válassza ki azokat a módszereket, amelyekkel megoldja ezeket a gondokat, de jó példákat is bemutat.

A román államnak 18 hónapon belül módosítania kell az államosított ingatlanok után járó kártérítésekre vonatkozó törvénykezését, miután a CEDO bírái úgy döntöttek, nem hatékony az a mód, ahogyan a volt tulajdonosokat kártérítésben részesítik. A CEDO-nál hasonló ügyekben indított pereket addig felfüggesztették.

(Mediafax)