A hófúvást is beépítik a jövőben a klímamodellekbe

Az éghajlati modellek ugyanis nem mindig egyeznek meg egymással vagy a valósággal. Talán az északi-sarkvidéki szél és a hó paradox kölcsönhatása lehet az egyik a sok figyelmen kívül hagyott tényező közül.

Az emberi eredetű, az Északi-sarkvidék légkörébe kerülő légszennyező anyagok köztudottan regionális ködöt, úgynevezett sarkvidéki ködöt okoznak, amely szintén melegítő hatású lehet. A régióból származó tengeri só részecskékről azonban korábban a tudósok nem gondolták, hogy az ugyanilyen módon kerülhet a légkörbe.

A tengeri sórészecskék jelenléte az északi-sarkvidéki légkörben nem meglepő, mivel az óceán hullámai megtörnek, amelyek tengeri só aeroszolokat hoznak létre – magyarázta Jian Wang, a St. Louis-i Washington Egyetem légkörkutatója a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Ám mi arra számítottunk, hogy ezek az óceánból származó részecskék meglehetősen nagyok lesznek, de nem túl nagy mennyiségben fordulnak elő.

Hozzátette: a vártnál jóval kisebb és nagyobb koncentrációjú tengeri sórészecskéket találtak, amikor az erős szél fújta a havat.

Egy több mint egy évig az Északi-sarkvidéken sodródó expedíció adatait felhasználva Wang és kollégái megfigyelték, hogy november és április között az idő több mint 20 százalékában volt hófúvás.

Egy aeroszolmegfigyelő-rendszer adatai emellett lehetővé tették a csapat számára, hogy összehasonlítsanak három fújási eseményt a fölöttük lévő felhők összetételével.

Modelljeik becslése szerint a hófúvásból származó tengeri só aeroszolok teszik ki a sarkvidéki felhőkben lévő részecskék több mint negyedét.

Tekintettel a napfény hiányára a téli és tavaszi sarkvidéken, ezek a felhők képesek felfogni a felszíni hosszúhullámú sugárzást, ezáltal jelentősen felmelegítve a sarkvidéki felszínt – mutatott rá Xianda Gong első szerző, Wang laboratóriumának korábbi poszt­doktori kutatója.

A megfigyelési bizonyítékok jól illeszkednek más, közelmúltbeli tanulmányokhoz, amelyek már utalnak arra, hogy a hóból származó tengeri só aeroszolok képesek a szél szárnyán felrepülni a légkörbe.

A szakemberek szerint azok a modellszimulációk, amelyek nem veszik figyelembe a hófúvásból származó finom tengeri só aeroszolokat, alábecsülik az Északi-sarkvidék aeroszolpopulációját.

És bár a hófúvás az emberi felmelegedéstől függetlenül is előfordul, de a kutatók tudják, ezt is be kell építeniük a modelljeikbe, hogy jobban reprodukálják a jelenlegi aeroszolpopulációkat az Északi-sarkvidéken, és hogy előrejelezzék a jövőbeli sarkvidéki aeroszol- és éghajlati viszonyokat.

(Forrás: origo.hu)