A magyarság rétegei

Tudományos konferencia a Kőrösi Csoma Sándor Napok keretében

Kovászna, 2019. április 4-6.

Dr. Gyerő József polgármester köszöntője után a Kőrösi Csoma Sándor életéről, munkásságáról szóló előadásokkal indult a XXX. Konferencia (ezen témakör előadói Csáji László Koppány kultúrantropológus, Flórián Csaba orvos, Konnáth Árpád utazó, Szathmári Botond vallásfilozófus, Nagy Lajos orvos-helytörténész és Vizi Ildikó tanár voltak.)

A Jogápolás és a (Magyar) Szent Korona című szekcióban Varga Csaba jogfilozófus a nemzeti létről és önazonosságról, Bognár Szabina, a történelemtudományok doktora Tagányi Károly földközösséggel és jogszokásokkal kapcsolatos kutatásairól, Nagy Janka Teodóra jogász a „vének tanácsáról” és a „falu szájáról”, Fehér András mérnök a Korona tér-idő olvasatairól, Rostás László építész (a konferencia végére áthelyezett előadásában) az apostoli keresztről és az országalmáról beszélt.

A keleti kutatások témakörben Aradi Éva indológus Stein Aurél hagyatékát ismertette. Vidák István textilművész India, Kirgizisztán, Irán kovácsait, felesége, Nagy Mari (a nemezkészítés mestere) a török, kasmír és azerbajdzsáni gyékényszövőket mutatta be. Kanalas Éva énekművész filmvetítése a Kárpát-medencei magyarok és a Szaján-Altaj környéki török népcsoportok kulturális hasonlóságaira hívta fel a figyelmet. Oláh Gáll Róbert matematikatörténész dr. Antallfy Endrére, Erdély elfeledett orientalistájára emlékezett.

A magyar nyelv helyzetével kapcsolatban szóba került a gyökrendszer, a hangértemények (Bérczi Szaniszló fizikus), anyanyelvünk eredete (Czeglédi Katalin nyelvész) és a Nyitra-vidéki magyar nyelvsziget (Földessy László előadóművész).

Az ősgyökerek kapcsán Naparáczki Endre az archeogenetikai (Y-kromoszómás) vizsgálatokról,

Papp Éva geofizikus a magyar motívumkincs rétegeiről, analógiáiról,

Szergej G. Botalov régész (Cseljabinszki TK, Orosz Tudományos Akadémia) az Urál-vidék és a kazah sztyeppe honfoglaláskori időszakáról, Záhonyi András mérnök az 5-7000 évesnek tekintett tatárlakai és a tordosi leletekről, Szabó Géza régész a pannonok szarvasáról beszélt.

Sántha Attila költő és közíró arab források alapján vázolta fel a 10. sz.-i Magyarország déli és keleti határait. Bálint Csaba a magyar szentek jelentőségéről, Tatay László Háromhuta pálos emlékeiről, Csisztay Gizella tanár és esztéta a lengyel-magyar hídépítőkről (Kerényi Grácia, Henryk Slawik) beszélt.

Rumi Tanás a (Faragó Imre térképésszel közösen elkészített) székely nemzet atlaszát mutatta be.

Mandics György író, írástörténész és matematikus a székelyek eredetét tárta elénk a Somogyi Antal által összegyűjtött rováskrónikák eredeti szövege alapján.

Halasy-Nagy Endre kultúrhistorikus a blakkok és a székelyek lakhelyeiről, Pogátsa István mérnök az „igazi ugorokról”, Bartha Júlia turkológus, etnográfus a Kunság népi kultúrájának keleti gyökereiről, Gulyás András Zoltán a jászokról, Ságodi Ibolya tanár a bukovinai székelyek hagyományairól,

Kalmár István matematikus az otthonteremtőkről, az idegenekről és a vendégekről, Bernád Ilona szülésznő a népi gyógyászat rétegeiről, Balázs Lajos néprajzkutató a csíkszentdomokosiak életének sorsfordulóiról, szokásairól, Perlowi Andor megjelent könyvéről (címe: Jó magyarnak lenni) tartott előadást.

Lezsák Gabriella régész és Halász Péter népművelő-néprajzkutató sajnos nem tudott eljönni – tanulmányaik azonban bekerülnek majd a 2020-ban megjelenő kötetbe.

Az előadók csoportképe

Gazda József felvétele (2019)

A Kádár László képtárban csütörtök este mutatták be a 2018-as konferencia előadásait tartalmazó ’Csoma-könyvet” (melynek alcíme: Tegnapi és mai magyarság).

A szombati kerekasztal-beszélgetésen a konferencia előadói és a visszatérő vendég, Adigzsi tuvai sámán válaszoltak a feltett kérdésekre. A különböző modelleket, elképzeléseket valló, eltérő szakmai végzettségű erdélyi és magyarországi kutatók példát mutattak arra, hogy a szakmai vélemények ütköztetését lehet udvarias formában, konfliktusok nélkül is végezni.

Szóba kerültek a jövő évi rendezvénnyel kapcsolatos tervek, javaslatok is.

A Csoma-emlékérmet idén Szergej G. Botalov régész-történész kapta. A laudációt Csáji László Koppány kulturális antropológus és jogász mondta.

A csomakőrösi ünnepi istentiszteleten Gudor Botond, a Nagyegyedi Református Egyházmegye esperese hirdetett igét. Beszédet mondott Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete, a rendezvény védnöke is.

Az esti kulturális programokban a testvérvárosok (Debrecen, Pápa) csoportjai és a sepsiszentgyörgyi néptáncos fiatalok mellett a helyi versmondók, táncosok, énekesek is bemutatkozhattak.

A Kovásznai Ifjúsági Fúvószenekar biztosította az ünnepségek, koszorúzások során a zenei hátteret.

Koszorúzás

forrás: www.kurultaj.hu (2015)

Köszönet illeti a remek  szervezésért a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületet, a házigazdát, Gazda József tanár urat, a Polgármesteri Hivatalt és az Önkormányzatot,

az NKA-t, a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet, a kovásznai Városi Művelődési Házat, a Kovászna Megyei Kulturális Központot, a Kőrösi Líceumot, Ferencné Szőcs Évát, a Csoma-kötet szerkesztőjét és a rendezvényt támogató cégeket, magánszemélyeket!

Reméljük, hogy jövőre ismét viszontlátjuk egymást Kovásznán!

Záhonyi A.