A nemzeti ünnepnap nem lehet a megosztás jelképe

A nemzeti ünnepnapot minden polgár magáénak kellene érezze. Sajnos ma olyan Romániában élünk, ahol ez az elv nem érvényesülhet. A nemzeti ünnepnap nálunk nem az egységet, hanem a megosztást jelképezi. December elseje mindaddig megosztja az ország polgárait, ameddig nem biztosítottak a Gyulafehérváron megígért jogok, azaz a teljes jogegyenlőség és az autonómia.

Az 1918. december elsején elfogadott dokumentum harmadik pontjának első bekezdése kimondja: minden nép saját kebeléből való egyének által saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással. Minden nép a hozzátartozó egyének számarányában képviseleti jogot fog kapni a törvényhozásban és az ország kormányzásában. A második bekezdés pedig egyenlő jogosultságot és teljes felekezeti szabadságot hirdet az ország összes felekezetének.

Ezzel szemben 2015. december elsején ezek az elvek nem érvényesülnek maradéktalanul sem az oktatásban, sem a közigazgatásban, sem az igazságszolgáltatásban, ami pedig a felekezeti szabadságot illeti, magyar történelmi egyházaink hátrányos megkülönböztetésben részesülnek és elkobzott vagyonuknak is csak töredékét kaphatták vissza.

Ilyen körülmények között elengedhetetlennek tartjuk az ország alkotmányában rögzített nemzetállam fogalmának újraértelmezését, az együttélő nemzeti közösség jogainak alaptörvényben történő szavatolását.

A Magyar Polgári Párt öt pontban foglalta össze alkotmánymódosító elképzeléseit, amely öt pontot december elseje alkalmából ismételten közzéteszünk.

1. Románia szuverén és oszthatatlan nemzetállama a románoknak és az együttélő őshonos nemzeti közösségeknek.

2. A romániai őshonos nemzeti közösségek államalkotói tényezői a román államnak.

3. Az 1918. December 1-ei gyulafehérvári nyilatkozat a Romániában fennálló nemzeti egyenlőség és nemzeti szabadság erkölcsi, történelmi és jogi alapja.

4. Őshonos nemzeti közösségekként elismerendők a Romániában élő azon közösségek, amelyek legalább száz esztendő óta együtt élnek a román néppel. (A modern román állam létrejöttekor már itt éltek)

5. A romániai őshonos nemzeti közösségek jogait sarkalatos törvény szavatolja, az érintett nemzeti közösség erre irányuló legitim módon kifejezett akarata szerint és annak mértékéig, a gyulafehérvári nyilatkozat szellemisége alapján és a vonatkozó európai szabályok és gyakorlatok szerint, Románia területi sérthetetlenségének  tiszteletben tartásával.

Ezen elvek szem előtt tartásával fogalmaztuk meg a november 28-án Csíkszeredában elfogadott petíciónkat, melyet eljuttatunk Románia Kormányához és melyről tájékoztatjuk a nemzetközi közvéleményt is.

Marosvásárhely, 2015. december 1.

MPP Sajtóiroda