A népszámlálási űrlapokat egy év után megsemmisítik

A népszámláláson gyűjtött adatokat a zárt statisztikai rendszerben dolgozzák fel, az egyéni űrlapokat egy év után megsemmisítik, az adatokat pedig semmilyen más intézménynek nem adják ki, közölte pénteken a statisztikai intézet.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) képviselői korábban közölték, hogy jövő év elején hozzák nyilvánosságra az első adatokat a népszámlálásról, így valószínűleg a 2012-es év vége előtt megsemmisítik az egyéni űrlapokat tartalmazó adatbázist.

„A feldolgozás során az információkat csak az országos statisztikai informatikai rendszeren belül (a zárt VPN-hálózaton belül). A feldolgozás után egy évvel az érvényben levő törvényes előírások értelmében az egyéni adatokat tartalmazó űrlapokat fizikailag megsemmisítik. A lakosság által szolgáltatott információkat kizárólag statisztikai célokra használják fel, azokat nem közlik más intézményekkel, és semmilyen esetben sem használhatják fel más intézmények (például adózási, jogmegvonási, állampolgárság-megvonási vagy más célzattal)”, áll az Országos Statisztikai Intézet (INS) közleményében.

A hivatal szerint az adatok feldolgozása során az információkat utólag névtelenítik, a nevek nem kerülnek be az adatbázisba, a biztosok pedig kötelesek bizalmasan kezelni az adatokat. A bizalmasság megszegéséért járó büntetés 2 000 lejtől 5 000 lejig terjed.

Az INS a sajtóban megjelent bírálatokra válaszolt, amelyekben szóvá tették, hogy a lakosoknak meg kell adniuk személyi számukat (CNP). A hivatal szerint a kérés törvényes, azt a 2011/34-es sürgősségi rendeletet jóváhagyó 2011/170-es törvény írja elő, amely révén módosították a 2007/36-os, a 2011-es népszámlálást szabályozó sürgősségi rendeletet.

A 2007/36-os sürgősségi rendelet előírja a személyi szám (CNP) lejegyzését, a 2001/677-es, a személyes adatok védelméről és feldolgozásáról szóló törvény előírásainak tiszteletben tartásával.

A kormány által 2011-ben elfogadott rendelet módosítja a 2007/34-es rendelet 12-es cikkelyét: „A lakosság megfelelő számbavétele és a minőségi adatfelvétel érdekében a népszámláláson feldolgozzák a személyi számot, a nemzetiséget, a felekezeti hovatartozást, az anyanyelvet a 2001/677-es, a személyes adatok védelméről szóló törvény előírásainak tiszteletben tartásával”.

Mindkét jogszabály a 2001/677-es törvény előírásaira utal, amelyet akkor fogadtak el, amikor a Szociáldemokrata Párt (PSD) volt többségben, és amelynek 8-as cikkelye előírja: „A személyi szám vagy más személyes adatok feldolgozása csak akkor lehetséges, ha: a) az érintett személy ebbe beleegyezik; vagy b) a feldolgozást valamelyik törvényes rendelkezés előírja".

Míg a Călin Popescu Tăriceanu vezette kormány úgy döntött, hogy a CNP feldolgozása a 8-as cikkely a) alpontja szerint, azaz beleegyezés révén történjék, a Boc-kormány a kötelező jelleget választotta, ugyanazon, a Năstase-kormány idején elfogadott törvény, ugyanazon cikkelyének b) alpontja szerint.

Az INS szerint a CNP-adatok gyűjtése a következőket biztosítja: Románia stabil lakosságának meghatározása, a nemzetközi migráció meghatározása, a statisztikai jegyzékek frissítése, uniós követelményekhez való felzárkóztatása, az adatok ellenőrzése, a kettős bejegyzés kiszűrése, az adatok feldolgozásának könnyítése, áll az INS közleményében.

A biztosok kapcsán az INS azt állítja, hogy a segélyben részesülő munkanélküliek, a gyermeknevelési szabadságon levők, a korhatár előtt nyugdíjba vonultak nem lehetnek számlálóbiztosok a törvényes előírások értelmében. A korhatárt elért nyugdíjasok (a volt katonai személyzet is) dolgozhatnak biztosként.

A népszámlálás a lakásokon zajlik, a lakosságnak azt tanácsolják, várják meg a biztosokat, és kivételes esetekben, ha a biztosok nem jelentkeztek október 20-a és 31-e között, forduljanak a helyi népszámláló-bizottságokhoz, amelyek a polgármesteri hivatalok székhelyén működnek, és ott számba veszik őket.

Mediafax