A románok véleményére kíváncsiak

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke pénteken közölte: tárgyalásokat kezdeményez a megyében élő románokkal, és közvélemény-kutatást végeznek körükben, hogy megtudják, mit akarnak.

Borboly Csaba pénteken sajttájékoztató tartott azzal a címmel, hogy „Melyek lennének a Székelyföldi Fejlesztési Régió előnyei a régióban élő román nemzetiségű lakosok számára?”. Mint mondta, júliusban közvitát kezdeményez, amelyre meghívják a megyében élő románok képviselőit.

„Júliusban fórumot, közvitát szervezünk, hogy őszintén elbeszélgessünk a román egyházzal, polgármesterekkel, az északi részen és a Csíkszeredában élő tanácsosokkal. Ez a párbeszéd hiányzott, talán mi, magyarok is tévedtünk, hiszen párbeszéd útján sok hibát elkerülhettünk volna, de a másik oldalon is megértésre kellene találnunk”, fejtette ki Borboly Csaba.

Mint mondta, a vitára meghívnak politikusokat és olyan elemzőket is, akik az elmúlt időben különféle tévécsatornákon kommentálják az interetnikus együttélés témáját, mert „nincs szükségünk a véleményükre, de legalább egyszer látniuk kellene, melyek a Hargita megyében élő magyarok és románok gondjai”.

Borboly azt is elmondta: kezdeményezésére munkacsoport alakult, amely közvélemény-kutatásokat, tanulmányokat, hosszú távú stratégiákat dolgoz ki Hargita megye számára, és felmérést készítenek a megyében élő románok körében még a közvita előtt.

A közigazgatási átszervezésről azt mondta, az eddig javasolt tervezetek közül egy sem jó Románia számára, mert Latin-Amerika példáját honosítanák meg, és bebizonyosodott, hogy az a lakosság kárára vált.

Borboly szerint a legnagyobb gond, hogy Románia lakosságának többsége vidéken él, és a bemutatott javaslatok szerint a falun élők hátrányba kerülnének, mert a szuper-megyék a nagyvárosokra épülnek.

„Latin-Amerikában is bebizonyosodott, hogy az emberek kárára vált. Az EU célkitűzése, hogy csökkentse az életszínvonalbeli, fejlettségi különbségeket a különböző régiókban, így a pénzeket azokba a régiókba irányítják, ahol a GDP az európai átlag 75 százaléka alatti szinten áll. Ha szuper-megyéket hozunk létre, néhány év múlva csak fizetünk, és nem hívunk le semmit. A pénzeket a hátrányos régiók számára utalják. Nem értem, hogy miért beszélnek a bukaresti politikusok arról, hogy egy fejlettebb megyének egy kevésbé fejlett megye mellé kell kerülnie, hiszen ez ellentmond a finanszírozás logikájának. Nem hiszem, hogy az a lakosság akarata, hogy alulfejlett kategóriákban éljünk, ahol arra sincs jogunk, hogy uniós alapokat hívjunk le. Azt hiszem, politikai szempontból téves úgy a Demokrata Liberális árt, mint a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt javaslata, mert a lakosság 70 százalékának kárára válna. Nem kell most megtennünk azt, ami Ceauşescunak sem sikerült, a falvak és községek rombolására gondolok. Szükségünk van falvakra és községekre, gazdag falvakra és községekre, ahol emberek élnek”, fejtette ki Borboly Csaba.

Azt is elmondta, egyes megyék hatalmas adósságokat halmoztak fel, és a régiósítás nyomán azokat más megyéknek kellene kifizetniük.

„Egyes megyéknek rengeteg az adóssága, amit a következő 20-30 évben kell törlesztenie. Csíkszereda nem vett fel kölcsönt, de Brassónak annyi a tartozása, mint Hargita, Kovászna és Maros megyének együtt. És akkor ki törleszti az adósságot? Brassó nem hívott le uniós alapokat, mert hiteleket vett fel és infrastruktúrát fejlesztett, hiszen egyszerűbb a bankba menni, mint ahogyan Hargita megye eljárt, hiszen mi elsők vagyunk az alapok lehívásában a központi régióban”, nyilatkozta a Hargita megyei tanácselnök.

Borboly szerint Hargita, Kovászna és Maros megyében példás az együttélés magyarok és románok között, konfliktusok csak akkor alakultak ki, amikor azt Bukarestből elrendelték.

Arra a kérdésre, hogy a románoknak kötelező lesz-e megtanulniuk magyarul, ha az RMDSZ régióátszervezési javaslatát elfogadják, és Hargita, Kovászna, Maros megyével létrejön a székelyföldi régió, Borboly elmondta: a kétnyelvűség hasznos a románok és a magyarok számára egyaránt.

„Azt hiszem, előnyükre válik (a románoknak – szerk. megj.), ha magyarul beszélnek. Azt hiszem, a magyarok számára is előnyös, ha megtanulnak románul”, fogalmazott. 

(Mediafax)