A tanulók állatot etetnek, fociznak a termékekkel

A falusi diákok a gazdaságban található állatok etetésére használják a kormány által adott gyenge minőségű, időnként romlott tejet és kiflit, a városiak verekednek, sőt fociznak velük, a tanárokat pedig zavarja, hogy végzettségük ellenére ételosztogatásra kényszerülnek.

Ezek a következtetései annak az elemzésnek, amely a Tej-kifli program hatását és hatékonyságát vizsgálja, amelyet a kormány megrendelésére végzett 2009 végén egy alapítvány Bukarest, Constanţa, Bacău, Iaşi és Brassó megyében.

A tanulmány szerint a termékeket nagyobb mértékben fogyasztják falvakon, ahol a tej és a kifli jelentős élelmiszerforrás a diákok családjának, főként a roma gyermekek esetében, akik éppen emiatt járnak iskolába.

„Vannak gyermekek, akik 12 órára járnak iskolába, a kifli és tej napi első étkezésüket jelenti”. „Ahogy egyesek esznek, abból kiderül, otthon nincs amit enniük”. „Akiknek kisebb, nem iskolás testvérük van, hazaviszik a tejet”, mondták a megkérdezett tanárok.

Még ilyen körülmények között is sok gyerek elutasítja a termékeket azok gyenge minősége miatt. A megkérdezett tanulók többsége azt nyilatkozta, hogy a programban kapott termékek minősége a „rossz “ és „kritikán aluli” minősítés között mozog.

De mivel falvakon bűnnek számít élelmiszert kidobni, azok a tanulók, akik nem eszik meg hazaviszik, a szárnyasoknak vagy a kutyáknak adják, mondják a tanárok. Ezt főleg akkor tapasztalják, ha a tejet olvasztott sajttal helyettesítik.

S ha falvakon 90 százalékban elfogyasztják, akár állateledelként a tejet és a kiflit, városon ez az arány jóval alacsonyabb, a tanárok becslése szerint a diákok több mint fele nem eszi meg ezeket a termékeket.

„A program elsősorban falvakon jelent segítséget, városon kevesen eszik meg a kiflit és a tejet (...), szégyellik... Nem gazdagabbak, de felvilágosultabbak..., nem alacsonyodnak le”, vélik a városi diákok magukról.

Ők főleg verekedésre, sokszor focizásra vagy kosarazásra használják.

„A kifliből lőszert készítünk, a sajttal a táblára írunk”. „A tejes dobozokat tejes pisztolynak használjuk, van kiflicsata, dobigáljuk a virágcserépbe, a szemetesbe, a sajtot felragasztjuk a falra”, mesélik a diákok.

A nagyobb iskolákban tanító tanárok azzal is elégedetlenek, hogy nekik kell szétosztani az élelmiszert és ez idejüket, energiájukat köti le.

Azt is kifogásolják, hogy vigyázniuk kell a gyermekek tisztaságára olyan iskolákban is, ahol egyetlen mosdó van. Ott problémát okoz a kézmosás, főként falun, ahol 200 gyermeknek kell kezet mosni egyetlen kagylónál.

A pazarlás megakadályozása miatt a tanárok azt javasolják, büntessék meg azokat a gyermekeket, akik élelmiszert dobnak el, állítsanak össze listát azokról, akik lemondanak erről a juttatásról és irányítsák a részüket a rászorulóknak. A tanulmányból kiderül, vannak iskolák, ahol már most ezt teszik hallgatólagosan.

A tanulmány megemlíti, hogy a minisztérium 2009-ben javasolta a program módosítását egy meleg ebéd biztosítására. A tanárok értékelnék az ilyen jellegű támogatást, de a jelenlegi gazdasági helyzetben megvalósíthatatlannak tartják.

Következtetésképpen, a tej-kifli programot javíthatónak és javítandónak tartják, egy szerzett jognak, amelyet egy olyan társadalmi réteg, a gyermekek nyertek el, akik nem szavaznak és nem sztrájkolnak, és amelyet Romániában az egyik legjogosultabb társadalmi rétegnek tartanak, derül ki a tanulmányból.

A vizsgálat végzői úgy vélik, folytatni kell a programot, de hatékonyabbá kell tenni, be kellene vonni a helyi kis cégeket, akik jelenleg nem tudnak versenyre kelni a nagy országos vállalkozásokkal.

A tej-kifli programot 2002-ben vezették be az iskolákban és évente több mint 2 millió gyermek részesül benne.

(Mediafax)