A tanulók nem sokat tudnak a tanterv szabályozásairól és módosításairól

Kevéssé tájékozottak a tanulók a tanterv szabályozói tekintetében, sokan nem is tudnak véleményt mondani erről, 26 százalékuk, bár részben egyetért a tervezett módosításokkal, beismeri, hogy túl keveset tudnak e kérdésről, derül ki az Ordes tanulmányából.

Az Ordes Egyesület pénteken közzétett tanulmánya szerint a tanulók tájékozatlanok a tanterv szabályozóit illetően, erre vall azok száma, akik nem képesek véleményt mondani a tanterv előirányzatairól és prioritásairól.

„A megkérdezettek csupán 26 százaléka ért egyet részben az oktatásban tervezett változásokkal, de ugyanakkor elismerik, hogy keveset tudnak erről a kérdésről” - állítják a tanulmány készítői.

A válaszadók 49 százaléka úgy véli, az iskola legfontosabb szerepe a karrierre való felkészítés és irányítás kellene hogy legyen, ám Romániában nem létezik pályaválasztási tanácsadás, mely a tanulókat eligazítaná a számukra legmegfelelőbb szakma kiválasztásában.

„Azt a következtetést vonhatjuk le tehát, hogy a tanulók érzelmi alapon választanak szakmát (következésképpen egyetemet), s nem a valóság objektív megítélése alapján” - áll a tanulmányban.

A felmérés célja megállapítani az iskola szerepének, a tanároknak a megítélését, valamint a tanulóknak a romániai oktatás minőségével kapcsolatos értékítéletét.

A felmérés során tizenöt, három egymással összefüggő modulban megfogalmazott kérdésre 348, IX-XI.-es tanuló válaszolt.

A tanulókkal folytatott beszélgetésekből megállapították, hogy az iskolát, ahol mindennapi tevékenységüket kifejtik, a fiatalok szubjektív módon fogják fel.

A tanulók az iskolában sok ismeretet halmoznak fel, hiányosak azonban ismereteik a társadalmi cselekvés módozatairól, a szociális helyzetek felismerése és megoldása tekintetében, hiányolják, hogy az iskola nem „tanítja meg” őket a szociális helyzetekben való cselekvésre, nem készíti fel őket a munkára és az életre.

A tanulók kifejtették, szeretnének „cselekedve tanulni”, gyakorlati tanulásra vágynak, életszerű helyzetekben, ami a szociális felkészítés egyedüli hatékony módja.

„Némely líceumi tanulók a tanárokkal való kapcsolat elhidegülését a mentalitásbeli különbséggel magyarázzák, szerintük a tanárok más történelmi kor emberei, a kommunista rezsimben nevelkedtek, beszűkült nevelési elvek szerint, miközben a mai tanulók demokratikus, az emberi kapcsolatok tekintetében sokkal szélesebb látókörű társadalomban fejlődnek. Az elhidegülés oka részben a tanárok érdektelensége is, akik nem értik meg a tanulók gondjait, másrészt pedig a tömegtájékoztatás, a kiadványok, a könyvek, a filmek hatása a serdülőkorúakra, akik ezekből az iskoláról és az iskolai fegyelemről torz képet alkotnak” - állítják a tanulmány szerzői.

Az iskolai hangulat azért sem mindig megfelelő – derül ki a válaszokból -, mert némely tanárok a rideg kapcsolattartás, a bürokrácia érvényesítése által „társadalmi távolságot” erőltetnek a közösségekre.

„A tanulmány másik megállapításából az következtethető ki, hogy a tanulók szeretnék, ha jobban bevonnák őket az iskolai tevékenységekbe, valamint az iskola társadalmi életébe. Mivel úgy tekintik, hogy az iskolában nagyon sok és erősen változatos ismeretet szereznek, melyek különféle értékeket, magatartásformákat állítanak eléjük, a tanulók gyakran kerülnek saját szabadságvágyuk és az iskola vagy a szüleik követelményei kereszttüzébe, az iskolai követelmények és a más tevékenységek iránti érdeklődésük között kell választaniuk, idejüket beosztaniuk” - áll a tanulmányban.

A tanulmány a Fiatalok kölcsönhatásban elnevezésű program része, melynek célja segíteni a fiatalokat könnyebben megfelelni a társadalmi és emberközi kapcsolatok kihívásainak, rávezetve őket értékrendjük kialakítására, az önismeretre, hogy meg tudjanak birkózni az személyiségválsággal, és tudjanak hatékonyan kommunikálni.

Mediafax