A trianoni múlttól a schengeni jövőig – kiállítás Brüsszelben

Nemzetközi hírű magyar tudósokat és művészeket mutat be az a fotókiállítás, amely A trianoni múlttól a schengeni jövőig alcímmel kedden délután nyílt meg Brüsszelben, az Európai Parlament épületében.

A megnyitón mondott beszédében az EP néppárti (kereszténydemokrata-konzervatív) frakcióját vezető Joseph Daul rámutatott: olyan emberekről van szó, akik személyiségükben előfutárai voltak annak, ami az egységes Európa építésével ma zajlik a kontinensen.

A főképp a Magyar Nemzeti Múzeumból, a Hopp Ferenc Múzeumból, az Országos Széchényi Könyvtárból és a Magyar Távirati Irodából származó fényképek és anyagok segítségével bemutatott személyek listája az időskálán Kempelen Farkastól (1734–1804) Rubik Ernőig (1944–) terjed.

Gál Kinga, a kiállítás szervezőjének közleménye szerint a kiállítás legfőbb üzenete, hogy a határok változásától független a közösségek anyanyelve és a nemzeti identitása, továbbá hogy a nemzetek békés együttélésének záloga egy olyan Európa megteremtése, ahol az anyanyelven való gondolkodás, tanulás, alkotás elfogadása és támogatása biztosított.

„Ezek a világhírű magyarok személyes példájukkal már bizonyították, hogy a legfontosabb közös értékeink, a kultúra, a tudomány, a művészet sohasem ismertek határokat” – fogalmazott Gál Kinga.

Beszédet mondott a megnyitón a szlovákiai magyar Bauer Edit is, aki szülőfaluja, (az utóbbi évszázadban öt különböző országhoz tartozott) Somorja példáján keresztül világított rá a történelem sorsfordulataira. Kiemelte: Európa jövője a közös értékek megőrzésében rejlik, egy olyan unió megteremtésében, amely a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapszik.

Tőkés László erdélyi képviselő beszédében hangsúlyozta, hogy kilenc évtizeddel a magyar történelem egyik legnagyobb katasztrófája után „tartozunk azzal, hogy a sokáig elhallgatott vagy letagadott történelmi valósággal szembenézzünk”, és – ahogy József Attila írta – „a múltat bevalljuk”, és „rendezzük végre közös dolgainkat”. Hangoztatta: „mi nem revansizmust, hanem békét és testvéri együttműködést szeretnénk Európában”.

(Kultúrpart)