A vidéki gyerekek éhesek és fáradtak

A vidéken élő gyerekek 10 százaléka állítja azt, hogy időnként éhesen fekszik le, míg egynegyedük fáradt, mert tanítás előtt vagy után dolgozniuk kellett a ház körüli gazdaságban – derül ki a World Vision Románia által tegnap közzétett tanulmányból. 

A Vidéki gyermek jóléte címet viselő tanulmány rámutat, a demográfiai struktúrát, illetve a felkészültségi szintet illetően komolyak a gondok, és ezek nyomán a jövőbeni fejlődés is veszélybe kerülhet. Vidéken az egy családra eső gyerekek száma csupán 2,1, így a román falvak közül nagyon sok elöregedőben, vagy elnéptelenedőben van. A vidéki családok mintegy 12 százalékában a gyerekek után járó családi pótlékon kívül semmi más jövedelem nincs, így a nagycsaládos gyerekeknek óriási erőfeszítéseket kell tenniük az alapszükségletek kielégítésére – áll a tanulmányban.

„A megkérdezett gyerekek közül minden tizedik azt állítja, hogy gyakran (2 százalékuk), vagy néha (11 százalék) nem volt elég ételük, egynegyedük mondja azt, hogy fáradt, mivel dolgoznia kellett a ház körül a tanítási program előtt, vagy után, és 12 százalékuk jelentette ki, hogy hiányoztak az iskolából, mert dolgozniuk kellett” – áll a World Vision tanulmányában.

A nehézségek ellenére, a tanulmányban szereplő majdnem mindegyik gyerek azt mondta, hogy pozitívan értékeli a családjuk által az alapszükségletek fedezésére irányuló erőfeszítéseket, kijelentve, úgy érzik, hogy a család támogatja őket, és bíznak a család tagjaiban.

A tanulmány ugyanakkor rámutat, hogy a szülők figyelnek a gyerekek egészségére. A felnőtteknek több mint a 90 százaléka ismerik a gyerekek súlyát és magasságát, és majdnem felük állította azt, hogy egészségesen akarják táplálni a gyerekeiket.

„A komolyabb elemzés azonban fontos különbségeket derít ki a szegény és a gazdagabb családok között az élelem minőségét, illetve az étkezések gyakoriságát illetően. A gyerekek válaszaiból az derül ki, hogy megtörténik, nem kapnak elég ételt, vagy az nem minőségi” – mutat rá a tanulmány.

A családtagok külföldre való távozását illetően kiderül, hogy átlagban 16 hónapig maradnak távol, de a megkérdezett családok egynegyedénél az időszak kitolódik két évnél is hosszabb időre.

„Az esetek 15 százalékában mindkét szülő külföldön vállalt munkát. Az anyák körében 79 százalékos a külföldi munkavállalás, míg az apák esetében 21 százalékos. A szülők külföldi munkavállalása nyomán az anyagi helyzet javul a családokban” – áll a tanulmányban.

A szakemberek azonban nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy a szülők távollétének hosszú távon negatív következményei lehetnek, főként akkor, ha mindkét szülő külföldön dolgozik.

A tanulmányban 1460 család vett részt Iaşi, Vaslui, Konstanca, Ialomiţa, Vâlcea, Dolj, Olt és Kolozs megye 261 falujából.

(Mediafax)