Az átmeneti görög kormány letette az esküt

Letette a hivatali esküt Görögország új, átmeneti kormánya. Panajotisz Pikramenosz kormányfő kabinetjének 16 tagja van.

A pénzügyi tárca élére Jeórjiosz Zaniasz került, aki eddig a pénzügyminisztérium magas beosztású hivatalnoka volt. Ebben a minőségben szorosan együttműködött az utóbbi évek valamennyi miniszterével, és ő képviselte Görögországot az Európai Unión belüli összes fontos tárgyaláson. A külügyminisztérium vezetését egy tapasztalt hivatásos diplomatára, Petrosz Moliviatiszra bízta a miniszterelnök.

Görögország újabb kori történetében először fasiszta képviselők is esküt tettek a parlamentben. Szemtanúk elmondása szerint az Arany Hajnal párt 21 képviselője egyszerre lépve, kettős sorban vonult be az ülésterembe.

Az eskü szövegét mondva a honatyák többsége – régi görög szokás szerint – összeszorította jobb kezének hüvelyk-, mutató- és középső ujját, ami az ortodox vallásban a szentháromságot jelképezi. A Radikális Baloldal és a kommunista párt képviselői nem követték ezt a szokást. A kollektív eskütétel után három muzulmán képviselő a Koránra tett kézzel mondta el az eskü szövegét.

Nem működik együtt az átmeneti görög kormánnyal az IMF

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön bejelentette, hogy a törvényhozási választásokig felfüggeszti kapcsolatait Görögországgal, és nem működik együtt az átmeneti kormánnyal. Ez azt is jelenti, hogy az IMF szakértői nem utaznak Athénbe a görög segélyprogram haladásának felülvizsgálatára.

„Várjuk, hogy felvehessük a kapcsolatot a (június 17-iki) választások után megalakuló új kormánnyal” – mondta az IMF illetékes igazgató-helyettese.

További pénzügyi támogatás nélkül Görögország június végéig kifut a pénzből, és semmilyen kötelezettségét sem tudja teljesíteni, beleértve az állami alkalmazottak fizetésének és a nyugdíjaknak a folyósítását.

A május 6-án rendezett választásokon egyetlen párt sem szerzett abszolút többséget. Karolosz Papuliasz államfő egymás után adott kormányalakítási megbízást a legtöbb mandátumot szerzett három párt vezetőinek. Nekik azonban többnapi alkudozás után sem sikerült stabil parlamenti többséggel rendelkező koalíciót összeállítani. Utolsó kísérletként az elnök szakértői kormány felállítására próbálta rábírni a pártok vezetőit, ám ez a kísérlete is kudarcba fulladt. Így nem maradt más választás, mint új választások kiírása.

Készülnek a forgatókönyvek a görög kilépésre

Az Európai Bizottság és az EKB dolgozik a lehetséges forgatókönyveken, ha Görögországnak nem sikerül teljesítenie vállalásait. Eközben a brit bankjegynyomda már a drachma visszatérésére készül.

Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank készenléti tervet dolgoz ki arra az esetre, ha Görögországnak ki kell lépnie az euróövezetből – mondta a kereskedelmi EU-biztos egy lapinterjúban.

„Másfél évvel ezelőtt még fennállt volna a dominóhatás veszélye, de ma már az Európai Bizottság és az EKB dolgozik a lehetséges forgatókönyveken, ha Görögországnak nem sikerül teljesítenie vállalásait” – mondta Karel De Gucht a holland De Standaard című lapnak.

Ez az első alkalom, hogy egy uniós tisztviselő megerősítette, készülnek ilyen forgatókönyvek.

Már a drachma visszatérésére készül a brit bankjegynyomda

Pénteki londoni sajtóértesülések szerint megkezdte az előkészületeket a legnagyobb brit bankjegynyomda arra az estre, ha Görögország az euróövezetből kilépve újból meghonosítja korábbi fizetőeszközét, a drachmát. Londoni elemzőházak már részletes forgatókönyveket is kidolgoztak a drachma – vagy bármely más távozó ország régi-új valutája – bevezetésének lehetséges módjaira.

A The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap forrásai szerint a De La Rue nevű, bankjegynyomtatásra szakosodott brit vállalat – amely 150 ország számára állít elő bankjegyeket, és egyebek mellett az angol fontot és az eurót is nyomtatja – már felkérte szakértői stábját az esetleges új görög bankjegyekben használatos biztonsági szálak lehetséges típusainak kiválasztására.

A lap forrásai szerint az előkészületek még „korai szakaszban” járnak, és akár hat hónapig is eltarthat a hamisítástól védett új görög bankjegyek tervezése és előállítása.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics pénteken ismertetett pénzcsere-forgatókönyve szerint bármely jelenlegi eurótagállamban, amely távozik a valutaunióból, vagy titokban, előre kell kinyomtatni a meghonosítandó új fizetőeszközt, vagy a kilépés után. A ház példaként hozza fel Dél-Szudánt, amelynek valutáját az ország tavaly júliusi létrehozása előtti fél évben nyomtatták ki, titokban.

A Capital Economics londoni elemzői szerint azonban „rendkívül valószínűtlen”, hogy ugyanez megvalósítható lenne egy euróövezeti gazdaság esetében. A cég szerint így a valutaunióból távozó bármely országnak a kilépés bejelentése után kell majd hozzákezdenie az új fizetőeszköz előállításához, ez viszont azt is jelenti, hogy az adott gazdaságban egy ideig – korábbi tapasztalatokból megítélhetően legalább egy hónapig – nem lesz készpénzforgalom.

A Capital Economics közgazdászai szerint azonban ez nem járna feltétlenül komoly mértékű felfordulással, ugyanis a készpénz az elektronikus átutalások térhódításával folyamatosan veszít jelentőségéből. A cég idézi az eurójegybank (EKB) egy tavalyi felmérését, amely kimutatta, hogy az euróövezeti cégek teljes pénzforgalmuknak kevesebb mint az 5 százalékát bonyolítják le készpénzben. A kisebb értékű vásárlások esetében változatlanul nagyon fontos a készpénz szerepe, ehhez azonban az új fizetőeszköz hozzáférhetővé válásáig átmenetileg lehetne használni az adott gazdaságban még forgó euróbankjegyeket – áll a Capital Economics elemzésében.

A cég szerint a valódi problémát az új fizetőeszköz minden bizonnyal bekövetkező, azonnali meredek értékvesztése jelentené. Emiatt az érintett országban az euróövezeti kilépéssel egy időben, azonnali hatállyal el kellene rendelni a bankok bezárását is, megakadályozandó a bankok megrohanását és a betétek tömeges kimenekítését.

A Capital Economics elemzői szerint az európeriféria jelenlegi országainak szüksége is van jelentős valutaleértékelődésre a versenyképesség helyreállítása érdekében. A ház közgazdászainak számításai szerint Írországnak ehhez 15 százalékos, Spanyolországnak és Olaszországnak 30 százalékos, Portugáliának és Görögországnak akár 40 százalékos valutaleértékelődésre is szüksége lehet.

A cég szerint azonban a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy az euróövezetből távozó országoknak kezdetben ennél sokkal nagyobb mértékű leértékelődéssel kellene számolniuk. A Capital Economics londoni szakértői példaként felidézik, hogy amikor az argentin peso kötött árfolyamát 2002-ben leválasztották a dollárról, a dél-amerikai ország valutája 75 százalékot zuhant addigi dollárárfolyamához képest, és később 40 százalékkal a korábbi kötött árfolyam alatt állapodott meg.

„Megáshatják saját sírjukat” – írják az európai lapok

Az európai lapok egy görög összeomlás súlyos következményeire figyelmeztetnek.

Egy esetleg bekövetkező görög gazdasági összeomlás várható európai következményeit taglalja a pénteki európai sajtó, a görög parlament feloszlatásának és az új választások kiírásának a küszöbén.

A belga De Standaard szerint Görögország euróövezetből való távozásának a politikai következményei messzemenőbbek lennének, mint a pénzügyiek. „Az európai folyamatok alapeszméje egy mind szorosabbá váló unió. A növekvő együttműködés demokratikus projektje, amely nagyobb gazdasági jóléthez vezet. Ez a folyamat ugyan mindig is rejtett kockázatokat magában, de Európa rendre megtalálta magában az erőt, hogy megerősödve kerüljön ki belőle. (...) Az alternatíva sokkoló lenne. Az európai egységesülési folyamatot a széttöredezés dinamikája váltaná fel, amelynek nem lehetne látni a végét. Lehetséges, hogy a görög nép döntése lesz az, amely rémisztő bizonyítékot szolgáltat arra, hogy ebből a válságból nem kerülhetünk ki jól? Talán” – írta a belga újság.

A liberális torinói La Stampa az adósságválságról és a görögországi helyzetről szólva megállapítja: „Nem az euró összeomlása az, amit kockáztatunk. A valutaunió fenn fog maradni. De a következő napok döntéseitől függ, hogy sok fáradság és magas költségek után végül sikerül-e a korlátok magasabbra emelésével elkerülnünk Görögország összeomlását (...) Remélhetőleg még nem késő megállítani a földcsuszamlást. Talán nem túlzott az az aggodalom, hogy a görögök az új választások előtt maguk ássák meg saját sírjukat.”

Mereven elutasítja a megszorítást a Sziriza

A görög radikális baloldal vezetője ismét a megszorító intézkedések ellen foglalt állást.

Ismét elutasította az általa barbárnak nevezett megszorító intézkedéseket a görög Radikális Baloldal párt (Sziriza) vezetője.

A 37 éves volt kommunista diákvezér, Alexisz Ciprasz egy csütörtöki nyilatkozatában magabiztosan nyilatkozott arról, hogy pártja fölényes győzelmet arat a június 17-re kitűzött újabb parlamenti választásokon. Ciprasz annak a nézetnek adott hangot, hogy a megszorítások csődbe juttatják az országot, ezért azonnal véget kell vetni a szigorú takarékoskodás politikájának.

Görögországban a május első vasárnapján tartott parlamenti választások teljes patthelyzetet eredményeztek. A nemzetközi hitel-megállapodást, illetve az ennek ellenében vállalt megszorító reformintézkedéseket támogató, hagyományos nagy pártok, a konzervatív Új Demokrácia pártja, valamint a szocialista Paszok drámai veszteséget szenvedtek, az ország második legerősebb pártja a megszorításokat, illetve a hitelek visszafizetését ellenző Sziriza lett, és előretört több kis baloldali, illetve jobboldali párt is.

A politikai patthelyzet nyomán az államfő június 17-re új választásokat írt ki, az ideiglenes kormány, illetve az ideiglenes parlament csütörtökön letette az esküt.

Ciprasz csütörtökön megerősítette, hogy pártja kitart eddigi, a megszorításokat elítélő politikája mellett. Azzal vádolta a reformintézkedéseket támogató politikai csoportosulásokat, hogy –szóhasználatával – terrorizálják a népet. Kijelentette, hogy a Sziriza egyetlen ilyen pártra sem figyel, és nem hajlandó semmifajta kompromisszumra.

„Egyetlen olyan párttal sem lépünk koalícióra, amely a nemzetközi hitelmegállapodás megmentésére törekszik” – hangoztatta a közelgő parlamenti választások nagy esélyesének tartott Sziriza vezetője.

A Fitch leminősítette Görögországot

A Fitch Ratings közölte, jelentős az esélye annak, hogy Görögország elhagyja az euróövezetet. A hitelminősítő szerint egy ilyen fejlemény jó eséllyel széleskörű törlesztésképtelenséget eredményezne.

A legnagyobb európai hitelminősítő csütörtök este Londonban bejelentette, hogy Görögország hosszú futamidejű szuverén hazai és küladósságának besorolását az eddigi „B mínusz”-ról „CCC”-re, a rövid lejáratú görög állami kötelezettségek osztályzatát „B”-ről “C”-re rontotta.

A „CCC” mélyen spekulatív besorolás, amely rendkívüli kockázatokra figyelmezteti a befektetőket.

A cég márciusban emelte vissza az addigi, korlátozott mértékben nem törlesztői státust jelző „RD” – restricted default – szintről a most ismét megvont „B mínusz”-ra a görög osztályzatot, akkor azzal az indokolva a lépést, hogy az értékvesztéssel végrehajtott adósságcsere és a kötvénytulajdonosokra rótt veszteségek jelentősen javították Görögország adósságszolgálati profilját, és csökkentették annak kockázatát, hogy az átcserélt új görög állampapírok esetében rövid távon ismét törlesztési nehézségek állnak elő.

A csütörtök esti leminősítés indoklásában azonban a Fitch közölte: a mostani görög osztályzatrontás annak a megnövekedett kockázatát jelzi, hogy Görögország esetleg nem lesz képes fenntartani euróövezeti tagságát. A takarékossági programot ellenző pártok erőteljes teljesítménye a május 6-án tartott választásokon, valamint a választásokat követő kormányalakítási próbálkozások kudarca megerősíti, hogy sem lakossági, sem politikai támogatottsága nincs a 173 milliárd eurós EU/IMF-programnak – áll a Fitch Ratings elemzésében.

A hitelminősítő szerint, ha a megismételt, júniusban esedékes választások után sem alakul olyan kormány, amelynek mandátuma lesz a költségvetési szigort és a szerkezeti reformot előíró EU/IMF-program folytatására, akkor „valószínűvé válik” Görögország távozása az euróövezetből. A Fitch Ratings szerint egy ilyen fejlemény jó eséllyel széleskörű törlesztésképtelenséget eredményezne a magán- és az állami szektor euró-kötelezettségeinek esetében, annak ellenére, hogy a görög államkötvény-adósságot márciusban átstrukturálták.

A cég közölte azt is, hogy jóllehet eddig az összes euróövezeti tagállamra a lehetséges legjobb, vagyis az „AAA” besorolási országplafont állapította meg – tükrözve a konvertibilitási korlátozások bevezetésének nagyon alacsony kockázatát –, Görögország esetében azonban most ezt az osztályzatot is mélyen a befektetési ajánlású fokozat alá, „B mínusz”-ra rontotta. Ez azt jelenti, hogy a Görögországban honos vagy bejegyzett cégadósok, illetve a Görögországból kezdeményezett adóssággeneráló pénzügyi tranzakciók mindegyike legfeljebb „B mínusz” besorolást kaphat a cégtől. A Fitch ennek indoklásaként közölte, ha Görögország távozik az euróövezetből, és ezt a szuverén vagy a magánszektorbeli adósságok kényszerű átdenominálása követi az új görög fizetőeszközre, azt a cég nem törlesztési eseménynek fogja tekinteni.

A hitelminősítő bejelentette azt is, hogy az újabb görög választások után az összes euróövezeti államadós besorolását leminősítés lehetőségére utaló negatív megfigyelési listára veszi, amennyiben úgy ítéli meg, hogy valószínűvé vált Görögország rövid időn belüli távozása az euróövezetből.

Nagy londoni elemző házak már jó ideje valószínű fejleményként számolnak Görögország euróövezeti távozásával.

A Commerzbank: reális a horrorforgatókönyv

A Commerzbank – az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport - befektetők számára Londonban e héten összeállított devizapiaci áttekintése szerint a piacon forgó „horrorforgatókönyv” jelenleg az, hogy az „ultrabalos” Sziriza párt megnyeri az újabb görög választásokat, és az új kormány elveti a további megszorító intézkedéseket, az Európai Bizottság, az eurójegybank (EKB) és az IMF alkotta trojka erre leállítja a segélyprogram folyósításait, és Görögország végül elhagyja az euróövezetet.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemző cég, a Capital Economics közgazdászai ugyancsak e héten összeállított új helyzetértékelésükben közölték: valószínűtlennek tartják, hogy az euróövezet „jelenlegi formájában túléli” a válságot. A ház elemzői szerint ráadásul korántsem csak Görögország jelenti a veszélyt a valutaunió integritására. A cég szakértői hangsúlyozták, hogy a Portugáliának nyújtott külső segélyprogram az idei év végével kifut, és az Írországnak jóváhagyott hasonló program sem tart sokkal tovább.

A Capital Economics londoni elemzői szerint azonban „nyilvánvalóan kétséges”, hogy ezek az országok a belátható jövőben képesek lesznek-e finanszírozni magukat a piacról; Portugália irányadó tízéves szuverén kötvényének hozama, például, jelenleg 11 százalék környékén jár, ami „kifizethetetlenül magas”. Írország kötvényhozamai csökkentek ugyan, de az ír gazdaság a tavalyi második félévben ismét recesszióba süllyedt, és az ír államháztartási hiány még mindig a hazai össztermék (GDP) 10 százaléka körüli, ami a legmagasabb deficit az euróövezetben.

A ház londoni közgazdászai közölték: központi forgatókönyvük mindezek alapján az, hogy Görögország még az idén elhagyja a valutauniót, majd 2013-ban Portugália – és esetleg Írország is – követi.

(hirado.hu/MTI)