Az EP támogatja Románia és Bulgária schengeni csatlakozását

Az Európai Parlament szerdai, strasbourgi ülésén megszavazta a Románia és Bulgária schengeni csatlakozáshoz vállalt kötelezettségeinek teljesítéséről készült jelentést.

Carlos Coelho portugál néppárti EP-képviselő jelentésének megszavazása tulajdonképpen azt jelenti, hogy az EP úgy ítélte, a két ország eleget tett vállalt, technikai jellegű kötelezettségeinek – terepellenőrzés, tengeri és légi határok biztosítása, vízumkiadás, rendőrségi együttműködés, kapcsolódás a schengeni információs rendszerhez és annak használata. A jelentés parlamenti vitája tegnap volt, a mai szavazáson pedig 487-en voksoltak elfogadása mellett, 77-en ellene, és 29-en tartózkodtak.

Az EP határozatának csak konzultatív jellege van, a schengeni bővítésről a végső döntést az EU igazságügyi és belügyminisztereinek tanácsa fogja meghozni, de a döntés várható időpontja nem ismert. Bulgária és Románia azt reméli, hogy szeptemberben csatlakozik a schengeni övezethez.

„Schengen az EU egyik legnagyobb megvalósítása, amelyet nem szabad elhamarkodott döntésekkel tönkre tennünk. A schengeni rendszer a legmagasabb szintű határkezelést biztosítja. Románia és Bulgária teljesíti e feltételeket – következésképpen csatlakozásukat nem kell halogatnunk. Kérem a tanácsot, kövesse az Európai Parlament nagy többségének mai szavazatával elfogadott ajánlásokat” – nyilatkozta Jerzy Buzek, az EP elnöke a kiadott közlemény szerint.

A Carlos Coelho európai néppárti képviselő által készített jelentést kedd este vitatta meg az EP plénuma, a kedvező szavazást az EP alelnöke, Stavros Lambrinidis ülésvezető megelőlegezte, amikor a vita befejeztével „melegen gratulált” Romániának és Bulgáriának a sikerhez. A vita során azonban ellenvetések is elhangzottak.

A portugál EP-képviselőnek a két államra nézve kedvező jelentését május 2-án szavazta meg az EP állampolgári jogok, bel- és igazságügyi szakbizottsága (LIBE).

A kedd este a plénumban felszólaló több mint 40 EP-képviselő nagy része kedvezően nyilatkozott a két állam schengeni csatlakozásáról. Úgy vélekedtek, mindkét ország óriási erőfeszítéseket tett a csatlakozási feltételek teljesítéséért, és technikai szempontból is felkészültek az integrációra.

A képviselők ugyanakkor hangoztatták a kettős mérce elkerülésének jelentőségét, és hogy a csatlakozási szabályokat nem kellene menet közben változtatni, és az eredeti kritériumokat kell fenntartani.

Hubert Pirker, az Európai Néppárt tagja frakciótársaihoz hasonlóan elmondta, a két állam teljesítette a csatlakozási feltételeket, de hangsúlyozta, hogy kérdőjeleket támaszt a romániai rendőrök bércsökkentése.

„Aggasztónak tartok azonban egy információt, melyet nem tudok ellenőrizni. Úgy tűnik fel, hogy Romániában a rendőrségi jövedelmeket egyharmaddal csökkentik. Márpedig tudjuk, hogy a korrupció elkerülése és a korrekt munka szavatolásának elengedhetetlen feltétele a rendőrök jó fizetése. Remélem, hogy a rendőrségi fizetéscsökkentésről szóló hír nem igaz, és a rendőröket, akikre az egész Európai Unió biztonságának szavatolása hárul, továbbra is megfelelően megfizetik” – mondta.

A két ország schengeni csatlakozását határozottan ellenezték az Europe of Freedom and Democracy (EFD) csoport tagjai, valamint más, önálló képviselők. Mario Borghezio EFD-tag, például, annak kockázatát említette, hogy „Románián és Bulgárián keresztül nem kívánatos személyek szivároghatnak be, akik veszélyeztethetik a tagállamok biztonságát”.

„Javaslom Románia és Bulgária csatlakozási folyamatának felfüggesztését az elővigyázatosság elve alapján" – fűzte hozzá, arra hivatkozva, hogy hatalmas nyomás tapasztalható a külső határoknál e két ország irányából. „A határsértők tekintetében Románia és Bulgária az EU ementáli sajtján a lyukak" – mondta Borghezio.

Daniel Van Der Stoep holland független EP-képviselő azt mondta: „Nézzünk szembe a dolgokkal: Romániának és Bulgáriának semmikor sem kell csatlakoznia a Schengen-övezethez.”

„Románia és Bulgária korrupt állam, nem tartják tiszteletben a schengeni feltételeket” – mondta a holland képviselő, hozzáfűzve, hogy befogadásuk „nem realista, valójában infantilis cselekedet, mert mindkettő bizonyította, nem méltó a schengeni övezethez”. A Transparency International jelentéseiben szereplő hatalmas korrupciós esetekről is szót ejtett.

Gerlad Batten, az EFD-frakció brit képviselője a romániai romák nagy számát sérelmezte.

„Íme, a schengeni térség kemény magja kezd oszlani, de tervezik Románia és Bulgária felvételét, ahol cigányok százezrei élnek, és mind kivándorlásra várnak, és amikor már szabadon utazhatnak a schengeni térségben, elkerülhetetlenül Nagy-Britanniába jutnak számosan, hogy ott élvezzék a mi nagylelkű szociális támogatási rendszerünket, miként azt előttük sokan megtették már” – mondta a brit EP-képivselő.

„Lehet, hogy sok brit vállalkozó szeretne találkozni a romákkal, amikor Calais-nál partra szállak, és térképeket adnának nekik, hogy könnyebben megtalálják a miniszterelnök és a miniszterek lakcímét. Amikor majd a romák a Downing Street 10. alatt állnak meg szekereikkel, talán akkor megváltozik majd a vélemény e két ország schengeni csatlakozásáról” – kommentálta Batten.

Mara Bizzotto (EFD) is ellenezte a két állam csatlakozását, mondván, hogy „Európa nagy kegyet akar gyakorolni a szervezett bűnözéssel szemben”. „Aki holnap igennel szavaz (Románia és Bulgária kedvező jelentésére – szerk. megj.), Európa szívéig vezető autópályát nyit meg a szervezett bűnözés előtt” – hangoztatta.

Az Európai Parlament polgári szabadságjogi bizottsága május 2-án megállapította, hogy Románia és Bulgária teljesíti a schengeni csatlakozás feltételeit. A helyzetértékelő jelentések alapján az EP bizottság tagjai javasolták az EP tájékoztatását a Bulgária, Törökország és Görögország felőli határvonalon hozandó pótintézkedésekről. A bizottság tagjai úgy értékelték, hogy bár léteznek még megoldandó problémák, amelyekre kiemelten figyelnek a továbbiakban, ezek nem jelentenek akadályt Románia és Bulgária schengeni felvétele útjában.

A csatlakozás tekintetében az utolsó szó a 25 Schengen-állam képviselőié, akiknek egyöntetű szavazata szükséges.

Az igazságszolgáltatási és belügyi bizottság csütörtökön és pénteken Luxembourgban tartandó szessziójában vitatja meg a Románia és Bulgária schengeni csatlakozási folyamatának állásáról szóló konklúziókat. Az üléseket a tanács magyar elnöksége, Pintér Sándor belügy- és Navracsics Tibor igazságügyi miniszter vezeti.

Jelen pillanatban 22 EU-tagállam (Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Finnország, Németország, Görögország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svédország, a Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, a Szlovák Köztársaság és Szlovénia), valamint három nem EU-állam (Norvégia, Izland és Svájc) tartozik a Schengen-övezethez. Liechtenstein a negyedik nem tagállam, amely hamarosan tagja lesz a térségnek.

A Schengen-övezetben jelenleg 42 673 km tengerparti és 7721 km szárazföldi határon belül szavatolt a szabad közlekedés, ahol körülbelül 400 millió ember él.

(Mediafax)