Az európaiak elítélik az LMBTQ-eszmék iskolai terjesztését

A modern társadalmakban a nevelési attitűdök és elvek tekintetében kiemelt területté vált a gyermek- és a fiatalkor. Az oktatás és az erkölcsi nevelés kérdései pedig hagyományosan az állam és intézményrendszerei, másfelől a család illetékessége körüli társadalmi vitákban öltöttek testet. A XX. században világszinten megfigyelhetőkké váltak olyan változások, melyek a családformák pluralizálódásával írhatók le. Ebben a szociológiai kontextusban válik értelmezhetővé napjaink számos társadalmi és aktuálpolitikai konfliktusa, ami a gyermeknevelés kérdésköréhez kapcsolódik. Ebből kiindulva a Századvég Európa Projekt-kutatásának keretében kitért az LMBTQ-mozgalmiság társadalmi megítélésére is, ennek részeként azt vizsgálva, hogy ha mindenképpen választania kéne a kérdezetteknek, mit javasolnának a kormányuknak; inkább a családok védelmére, a családok támogatására és a gyermekvállalás segítésére, vagy inkább az LMBTQ-közösség és a szexuális kisebbségek védelmére és jelentősebb támogatására kellene figyelmet fordítania.

A 38 ország lakosságának átlagosan 62 százaléka inkább a családtámogatásokat választaná, míg 23 százalékuk érzi úgy, hogy ha választani kellene, fontosabb volna az LMBTQ-mozgalmiság felkarolása.

Országos bontásban lényegében mindössze egyetlen országot fedezhetünk fel (Hollandia), ahol nem a családtámogatások szükségszerűségének túlsúlya a jellemző. Minden más országban többé-kevésbé a családtámogatások preferenciája erősebb. Az 50 százalékot ezek aránya csak Dániában, Hollandiában, Norvégiában, Svédországban és Belgiumban nem előzi meg, azaz 38–49 százalékuk választaná a családtámogatást, ugyanakkor még ennél is kisebb hányaduk az LMBTQ-mozgalom támogatására voksolna.

Az összes vizsgált régióban tehát azok vannak túlsúlyban, akik szerint a kormányoknak a családokat kellene támogatni az LMBTQ-közösség helyett. A legsarkalatosabb pozíciót jelen esetben is a Nyugat-Balkán vette fel, ahol a 82 százaléknyi családpártiakra csupán 10 százaléknyi LMBTQ-szimpatizáns jut.

A 2022-es Európa Projekt-kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára, Svájcra, Moldovára, Albániára, Koszovóra, Észak-Macedóniára, Montenegróra, Szerbiára, Törökországra és Bosznia-Hercegovinára terjedt ki, így összesen 38 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel október 13. és december 7. között.