Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke kedden azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ nem szavazza meg a parlamentben a kormány államosított ingatlanokra vonatkozó törvényét, ha abban nem szerepel a természetbeni visszaszolgáltatás, és az állami költségvetést sem terheli a kártérítések kifizetése.
„Hosszan tárgyaltunk a visszaszolgáltatás kérdéséről a koalícióban, a kormány nehéz helyzetben van, mert rövid az idő, amely alatt megoldást kell találnia a Strasbourgi Emberjogi Bíróság (CEDO) elvárásának megfelelően, és éppen ezért kötelessége egy koherens tervezetet küldeni a parlamentbe. Mi elmondtunk, nem érthetünk egyet azzal, hogy kivesszük a törvényből a természetbeni visszaszolgáltatást, és nem szavazunk meg a parlamentben semmilyen törvényt, semmilyen tervezetet, amelyben nincs ez benne. A miniszterelnöknek joga van bármilyen, általa jónak ítélt tervezetet továbbítani, mentesítheti az alól a feladat alól a kormányt, de mi megmondtuk, ha a tervezetben nem szerepel a természetbeni visszaszolgáltatás, mi nem szavazzuk meg, módosításokat nyújtunk be, mert 22 éve a természetbeni visszaszolgáltatás mellett állunk ki. Ezen a módon lehet igazságot szolgáltatni az egykori tulajdonosoknak, és az állami költségvetést sem terheli a kártérítések kifizetése” – fejtette ki az RMDSZ szövetségi elnöke.
Kelemen elmondta, a természetbeni visszaszolgáltatás „a leghelyesebb, legjobb és legigazságosabb módja igazságot tenni 50 év kommunizmus után”.
„Nagyon sok rendben előkészített iratcsomó van, amelyeket jóvá lehetne hagyni. Mi egy módosítást javasolunk a szenátusi vitán levő sürgősségi kormányrendelethez, amellyel a kormány néhány hete teljesen leállította a visszaszolgáltatást, beiktatunk egy cikkelyt, amely előírja, hogy az országos bizottsághoz letett összes iratcsomót elemezni kell, és döntést kell hozni. Tehát újra kezdjük a rendben levő dossziék elemzését és a döntések meghozatalát, hogy nem állítsuk le az alatt az időszak alatt sem, amíg a parlament megszavazza az új törvényt” – mondta Kelemen.
Az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta azt is, a parlament dönt a kárpótlások százalékos összegéről.
„Valamilyen határértéket el kell fogadni a pénzben történő kárpótlások esetében, a parlament dönt, hogy 15 százalék lesz-e vagy több. A kisebbségek parlamenti csoportja is kiállt amellett, hogy a határ legyen nagyobb 15 százaléknál” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Emil Boc a PDL elnöke kedden azt nyilatkozta, hogy az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó tervezet „nem könnyű téma”, erről több mint hat hónapja tárgyalnak a koalícióban, és reméli, az ellenzék is megfelelően hozzájárul a „Romániáról” szóló kérdés rendezéséhez.
A kormány szándéka 15 százalékos felső kártérítési határt szabni az államosított vagyonok értékére, és megszüntetni a természetbeni visszajuttatás lehetőségét.
A kifizetést 10-12 éves időszakra osztanák fel, az iratcsomó benyújtásának jogvesztő határideje legtöbb 90 nap lehetne.
(Mediafax)
Hozzászólások