Bírsággal sújthatják a bejelentetlen tüntetések résztvevőit

Nem lehet többé bírságolás vagy akár erőszakos tömegoszlatás kockázata nélkül bejelentetlen tüntetésen részt venni, miután a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatot fogadott el hétfőn a gyülekezési törvény egységes és következetes alkalmazása ügyében.

A jogegységi határozatot a bukaresti ítélőtábla kérte, mivel azt tapasztalta, hogy a bíróságok ugyanazon törvény alapján eltérő módon ítélkeznek, amikor a „spontán” tüntetések megbírságolt résztvevői a bíróságtól kérik a kihágási jegyzőkönyv megsemmisítését.A hatályos román gyülekezési törvény szerint minden közterületen rendezendő szabadtéri demonstrációt, nagygyűlést legalább három nappal korábban be kell jelenteni az illetékes polgármesteri hivatalnál. A bejelentetlen megmozdulások szervezőit, vagy a hatósági felszólítás ellenére távozni nem hajlandó résztvevőit megbírságolhatja a csendőrség, amely rendbontás esetén erőt is alkalmazhat a közbiztonság helyreállítása érdekében.Mivel azonban bejelentési kötelezettség nélkül lehet tüntetni „a magán-, vagy közintézményeken belül, illetve azokon kívül”, a bíróságok többsége úgy értelmezte, hogy a csendőrség jogtalanul bírságolt meg olyan tüntetőket, akik valamely közintézmény – például a kormány – székháza előtt tanúsítottak engedetlenséget.Az ítélőtábla júliusban megfogalmazott megkeresésére válaszolva a Román Legfelsőbb Bíróság hétfőn kiadott határozatában leszögezte, hogy minden szabadtéri tüntetést be kell jelenteni, azokat is, amelyeket a közintézmények közvetlen közelében rendeznek.A döntés ellen több civilszervezet is tiltakozott. A korrupcióellenes megmozdulásokat szervező #Rezist nevű Facebook-csoport, és a Fejlett Intézmények egyesület is kilátásba helyezte, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságánál panaszolja be Romániát, amiért elvitatja polgárai jogát a spontán tiltakozáshoz. Értelmezésük szerint a Legfelsőbb Bíróság felhatalmazta a csendőrséget, hogy bírságolással és erőszakos tömegoszlatással fojtson el bármilyen spontán megmozdulást.Felidézték: Romániában az utóbbi évtizedek legnagyobb tüntetéssorozata spontánul kezdődött. Azt a büntetőjog korrupcióellenes szigorát enyhítő tavalyi 13-as sürgősségi kormányrendelet váltotta ki tavaly januárban, amelynek hírére a döntés éjszakáján tiltakozók ezrei vonultak a kormány elé.Az ellenzéki szervezetek azonban nemcsak a valóban spontán tüntetések esetén bújnak el a szervezőkre háruló felelősség elől. Romániában bevett gyakorlattá vált, hogy a demonstrációkat Facebook-eseményként hirdetik meg, de hivatalosan nem jelentik be. Legutóbb a román diaszpóra augusztus 10-i, erőszakos tömegoszlatással végződött kormányellenes tüntetésén fordult elő, hogy a hatóságoknak nem volt tárgyalópartnerük, aki magára vállalta volna a százezres megmozdulás szervezői feladatait. (MTI)