EB: Románia nem teljesíti az eurózónához való csatlakozás feltételeit

Románia az euróövezethez való csatlakozás egyetlen feltételét sem teljesíti, így az árak stabilitására, a költségvetésre, a valutaárfolyam stabilitására, a kamatok konvergenciájára vonatkozó előírásokat sem, és törvénykezési akadályok is vannak – közölte az Európai Bizottság.

A román hatóságok 2015-ben szeretnék az ország hivatalos pénznemévé nyilvánítani az eurót.

Az Európai Bizottság (EB) 2010-es konvergencia-jelentése szerint a romániai törvénykezés, főként a Román Nemzeti Bankra (BNR) vonatkozó jogszabály nem kompatibilis teljes egészében az Európai Unió működését szabályozó alapszerződés 130-as és 131-es cikkelyeivel és az Közép-Kelet Európai Bankrendszer statútumával.

Az összeférhetetlenség a BNR integrációjára vonatkozik az európai jegybankok rendszerébe az euróra való áttéréskor, az intézmény függetlenségével kapcsolatos, valamint a pénzügyi intézeteknek szánt kölcsön tilalmára vonatkozik, a „sürgősségi támogatás” kivételével.

A BNR másodlagos célkitűzése az állam általános gazdaságpolitikájával kapcsolatos, holott az EU gazdaságpolitikai célkitűzésekre is kellene vonatkoznia, ez utóbbiak ugyanis elsőbbséget élveznek a romániai gazdaságpolitikával szemben.

A konvergencia-kritériumok tekintetében Románia a 12 havonta kiszámított referencia-érték fölött állt a 2007-es uniós csatlakozás óta.

Romániában átlagosan 5 százalékkal mentek fel az árak 12 hónap alatt, ez jóval magasabb az 1 százalékos referenciaértéknél, és valószínűleg a következő hónapokban is magas marad.

A 2009-ben 5,6 százalékos infláció várhatóan mérséklődik majd 2010-ben és 2011-ben a csökkentett gazdasági tevékenység miatt és a jövedéki adó korábbi emelésének hatásainak csökkenése miatt. Az előrejelzések szerint Romániában idén átlagosan 4,3 százalékkal emelkednek az árak, 2011-ben pedig 3 százalékkal. Az eurózónához képest alacsony romániai árak – 58 százalék – jelentős potenciált mutat az árak hosszú távú konvergenciájához.

Románia a költségvetésre vonatkozó előírásoknak sem felel meg. Jelenleg túl magas a deficit, és 2012-ig kellene a GDP 3 százaléka alá csökkenteni az államháztartási hiányt.

2008-ban 5,4 százalékos volt a költségvetési hiány, 2009-ben elérte a nemzeti össztermék (GDP) 8,3 százalékát. Az EB tavaszi előrejelzése szerint a deficit 2010-ben eléri a 8 százalékot, 2011-ben pedig a 7,4 százalékot.

Ugyanakkor az állami adósság idén eléri a GDP 30,5 százalékát, 2011-ben pedig a GDP 35,8 százalékát.

Az eurózónához való csatlakozáshoz az illető állam pénznemét a csereárfolyamok mechanizmusába (ERM II) kell beiktatni. A lej árfolyama szabad, a 2007-es év második felében kezdődő pénzpiaci feszültségek a lej erős leértékelődését vonták maguk után, amelyet súlyosbított az ország makrogazdasági egyensúlyvesztése. 2009 folyamán és 2010 elején a lej stabilizálódott az euróval szemben, ami a pénzpiaci körülmények javulását, a BNR által végrehajtott irányadó kamat csökkentését, a nemzetközi pénzintézetekkel kötött egyezmények nyomán kialakult bizalmat jelzi.

Az elmúlt 24 hónapban a lej 12,9 százalékkal értékelődött le az euróval szemben.

A romániai kamatok átlaga még a csatlakozáskor meghaladta az uniós referenciaértéket, így a kamatok hosszú távú konvergenciájára vonatkozó kritérium sem teljesül.

A 2009 márciusától 2010 márciusáig terjedő időszakban a romániai hosszú távú átlagkamat 9,4 százalék volt, ez magasabb a 6 százalékos uniós referenciaértéknél. Az eurózónától való eltérések 2007 második felében és 2008-ban elmélyültek, a gazdasági világválság és Románia gazdasági nehézségei miatt.

A kamatok 2009-ben is magasak maradtak, majd 2010 elején kezdtek csökkenni a belső piac javulása miatt. Márciusban 3,5 százalékos volt az eltérés az eurózónához képest.

A bizottság más tényezőket is felmért, mint a fizetési mérleg, a pénzpiaci termékek integrációja.

Románia külkereskedelmi mérleghiánya a 2007-2008-as időszakban történelmi csúcspontot ért el, a GDP 12 százalékát tette ki a fogyasztás gyors növekedése miatt. A deficit gyorsan csökkent 2009-ben.

Ez a gyors hanyatlás kérdéseket vet fel a külföldi adósságot illetően, a nemzetközi piacon kialakult helyzet miatt.

Miután 2009-ben Románia 20 milliárd euró értékben kötött hitel-megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal, az Európai Unióval, a Világbankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, a finanszírozásra nehezedő külföldi nyomás csökkent 2009 végén és 2010 elején.

A jelentés szerint Románia gazdasága egyre nagyobb arányban integrálódik az EU gazdaságába. Különösen a kereskedelmi kapcsolatok élénkültek meg, valamint a más tagállamokkal közös befektetések, a pénzügyi ágazat integrációját pedig a nemzetközi pénzintézmények jelenléte könnyítette.

A törvénykezési és konvergencia-kritériumok elemzése nyomán, más tényezők figyelembevétele után a Bizottság úgy értékeli, Románia nem felel meg az euróövezethez való csatlakozás feltételeinek.