Egyesíteni kell Hargita és Kovászna megyét

A magyar kormány, többek közt, úgy tud hozzájárulni Székelyföld sikeréhez, hogy a székely termékeknek piacot biztosít – mondta Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke a tusványosi Szubszidiaritás és önkormányzatiság a Székelyföldöncímű tanácskozáson, amely – a programba előre belefoglaltakkal ellentétben – két RMDSZ-es megyei tanácselnök és két RMDSZ-es polgármester részvételével, illetve egy Zöld Párthoz tartozó tanácsos, a székelyudvarhelyi Jakab Attila moderálásával zajlott. Többen hangsúlyozták, kár, hogy az MPP-s polgármesterek – a tavalyi Tusványossal ellentétben – ezúttal nem ülnek az asztalnál.

Az autonómiáról való közlemények terén lehet, hogy első helyen áll a Székelyföld, de a konkrétumok szintjén lemaradt a térség, állapította meg Borboly Csaba. Ebben a kontextusban fontos a két, sőt Marossal három megye együttműködése, amelyről Tamás Sándorral, a Kovászna Megyei Tanács elnökével egyetértettek abban, hogy jól halad, vitákkal és súrlódásokkal, de sikerült az elmúlt két évben konkrét eredményeket is felmutatni. Például a „Jud. Covasna, Jud. Harghita, Jud. Mures” táblát a bukaresti termékvásáron nyilvánosan lecserélték Ţinutul Secuiesc-re, és nem dőlt össze a Romexpo teteje.

Az ötlet, hogy kiszélesítik Magyarországon a határon túli látogatásokat, szintén hozzájárulhat Székelyföld gazdasági sikeréhez is, hiszen a háztáji gazdaságoknak, a helyi vállalkozóknak, termelőknek származik hasznuk belőle – fejtette ki Borboly.

A két jelen lévő polgármester – a program szerint eredetileg Rácz Károlynak, Kézdivásárhely MPP-s polgármesterének is fel kellett volna szólalnia – eltérő véleményen volt a kórházak decentralizációjáról. Bunta Levente, Székelyudvarhely vezetője nem értékelte pozitívnak ezt az újabb terhet a városi költségvetésen, míg Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, annak ellenére, hogy a városnak nem kellett átvennie a megyei kórházat, ők jelezték, beszállnak a fenntartásába.

A közérzet javítása, a jólét növelése és a Székelyföld pozitív jövőképének kialakítása az önkormányzati vezető feladata – vélte Antal Árpád. Az utóbbi ahhoz szükséges, hogy erős és hosszú távon fenntartható Székelyföldet lehessen építeni; egyik napról a másikra nem lesz autonómia. Egészséges munkamegosztást javasolt a négy politikai erőnek – RMDSZ, EMNT, SZNT, MPP –, hogy együtt, ne egymás ellenében dolgozzanak az autonómiáért. Antal Árpád szerint egyesíteni kell Hargita és Kovászna megyét, akkor el tudják kerülni Székelyföld feldarabolását a régiók újrafelosztásánál. Ez a Székelyföld az önkormányzatok együttműködésén alapszik – fejtette ki. Ha azon vitatkozunk, életképes-e Székelyföld vagy nem, soha nem lesz az – szögezte le. Elismerte ugyanakkor, vannak viták arról is, hogy hol vannak Székelyföld határai, és hogy Marosvásárhely beletartozik-e.

Tamás Sándor szerint is elsősorban szervezési kérdés a székelyföldi autonómia; önmagukba és a térség jövőjébe vetett hitet kell ültetni az emberek szívébe, az erős székely büszkeségre alapozva. Hangsúlyozta, bárkivel vitába száll, aki azt állítja, először gazdasági felemelkedés kell a Székelyföldnek, s majd utána jöhet az autonómia, hiszen a működő autonómiák mindegyikében az önrendelkezés gazdasági felemelkedést hozott, ez alól feltehetően a Székelyföld sem lesz kivétel.

(Transindex)