EP-hírek

Szülési szabadság: ugyanannyi járna az önfoglalkoztatóknak

Az önfoglalkoztató nőknek, illetve önfoglalkoztatók házas-, illetve élettársainak is biztosítani kell a szociális védelmet, ideértve a legalább 14 hetes szülési szabadságot - áll az EP által megszavazott irányelvben.

Az unió felülvizsgálná az önfoglalkoztatók szociális védelméről szóló irányelvet. A jogszabály kiterjed az önfoglalkoztatók házas-, illetve élettársaira is, amennyiben az utóbbiak rendszeres munkával segítik az előbbiek tevékenységét (például a mezőgazdaságban, kisvállalkozásoknál).

A tagállamok eldönthetnék, hogy csak lehetővé teszik az önfoglalkoztató nők számára a társadalombiztosítási kasszába történő befizetéseket, vagy pedig kötelezik őket erre. A nők számára mindenképpen biztosítani kellene a minimális 14 hetes szülési szabadságot.

"Made in": kötelező eredetmegjelölés a ruhákra

Az EP támogatta azt a javaslatot, hogy az EU területén árusított ruhák mindegyikén kötelező legyen feltüntetni a származási országot.

A "made in" eredetmegjelölés használata jelenleg önkéntes, a kapcsolódó előírások pedig tagállamonként változnak. Ez - vélik az EP-képviselők - félrevezetheti a vásárlókat. Az EP belső ezért kötelezővé tenné az eredetmegjelölést.

A képviselők arra kérik a Bizottságot, két éven belül készítsen jelentést, illetve javaslatot az unióban bevezetendő címkézési előírásokról. Ez kiterjedne a tisztításra, a ruha- és cipőméretekre, az egészségügyi és biztonsági figyelmeztetésekre (például gyúlékonyság, allergén anyagok használata) is.

Az EP 528-18-108 arányban szavazta meg a jelentést.

Évi többezer eurót kapnának a tagállamok befogadott menekültenként

A harmadik országból érkezett menekültek befogadásáért fejenként az első évben 6000 eurót kapnának az erre vállalkozó tagállamok. Ez áll az Európai Bizottság tervezetében, amely most a parlament plenáris ülése is megszavazott. A képviselők elfogadták az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozását is.

Az Európai Unió 2008-ban a világ menekültjeinek mindössze 6,7 százalékának letelepítésében vállalt szerepet. Az unió pénzbeli támogatással öszönözné a tagállamokat a letelepítési programban való részvételre. Eszerint a menekült befogadásáért az első évben 6000, a másodikban 5000, a további években pedig 4000 eurós támogatás járna. A többletösszeget, amelyet az újonnan résztvevő tagállamok részvételük első két évében kapnak, a fenntartható letelepítési program fejlesztésébe kell befektetni.

A kedden, 512-81-7 arányban megszavazott jogszabály alapján olyanokat telepítenének le EU-országokban, akik unión kívüli államban kaptak menekültstátuszt. A programban előnyt élveznének a gyerekek, az erőszaknak kitett nők, a tagállamokat képviselő Tanács pedig bizonyos régiókat is felvenne a kedvezményezettek listájára.

A képviselők szavaztak az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról is. Ez a máltai Vallettában működőz intézmény a tagállami hatóságokkal együttműködésben nyújt majd segítséget a menekültekkel kapcsolatos problémák kezeléséhez.

Egyszerűsítenék a közös agrárpolitikát

Az uniós közös agrárpolitika bármilyen megváltoztatásának egyszerűbb, átláthatóbb szabályokon kell alapulnia - áll a plenáris ülés által elfogadott jelentésben.

A képviselők egységes kifizetési rendszerrel, az állatok elektronikus azonosításának egyszerűbb szabályozásával, tagállami telefonos segítőközpontokkal is könnyebbé tennék a termelők munkáját. Az EP-ben kedden elfogadott véleményadó jelentés része a közös agrárpolitika tervezett reformjáról szóló vitának.

A termelőkre a kifizetési kérelmek hibás kitöltése miatt kirótt büntetéseknek arányosnak kell lenniük, jelentéktelen hibákat pedig nem szabadna büntetni, különösen, amikor azokról nem a termelő tehet - vélik a képviselők. A köz-, növény- és állategészségügyi, környezetvédelmi és állatjóléti előírásoknak függeniük kell a birtokméretről, és közérthető nyelven kell megfogalmazni azokat - áll a jelentésben.

Energiahatékonyság: 2020-tól csak alacsony energiafelhasználású épületeket

A képviselők kedden megszavazták az épületek energiahatékonyságáról szóló új uniós jogszabályt. A 2020-tól épülő házak csak kevés energiát fogyaszthatnak, a meglévő épületeket pedig lehetőség szerint fel kell újítani.

Azt EU éghajlatvédelmi csomagjának egyik célkitűzése az energiafelhasználás 20 százalékos csökkentése 2020-ig. Az unió energiafelhasználásának jelenleg mintegy 40 százalékáért az épületek felelősek.

Az új energiahatékonysági jogszabály értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a 2020 után épült épületek energiafelhasználása minimális legyen. Az új középületekre már két évvel korábban vonatkoznának a szigorú energiahatékonysági előírások. Az unió anyagi támogatást is nyújt az új előírások teljesítéséhez.

A jogszabály ösztönözné a meglévő épületek korszerűsítését, az energiapazarló berendezések lecserélését, az "okos" fogyasztásmérők felszerelését is, továbbá előírná, hogy rendszeresen ellenőrizzék a fűtésre, illetve hűtésre használt berendezéseket. (EP-hírszerk.)