Erőszakba torkollott a pénteki bukaresti tüntetés

Erőszakba torkollott a román diaszpóra bukaresti kormányellenes demonstrációja: a csendőrség rohamosztagai péntek éjszaka kiszorították a tüntetőket a bukaresti kormány székháza előtti Victoria térről, miután a békés tüntetők közé vegyült rendbontók órákon keresztül rendszeresen dulakodást provokáltak a rendfenntartókkal.

Az erőszakos tömegoszlatásról szóló parancsot azt követően adták ki, hogy a tüntetők és karhatalom közti összetűzések során a rendbontók körbevettek és ütlegelni kezdtek két csendőrt, akiket – a hírtelevíziók élő közvetítésének tanúsága szerint – az erőszakot elutasító néhány tüntető testével védve mentett meg a lincseléstől.

A csendőrség rohamosztagai könnygázgránátokkal és vízágyúkkal mintegy fél óra alatt kiszorították a tüntetőket a Victoria térről. Az arcukat elfedő rendbontók azonban a környező utcákban folytatták a csatározást a karhatalommal, köveket dobáltak, és betörtek a környező üzletekbe. Egyes médiaértesülések szerint két fegyvert is „zsákmányoltak” az ellenük kivezényelt rendőröktől.

Az erőszakot Klaus Iohannis államfő Facebook-bejegyzésben ítélte el.

„Egy igazi demokráciában mindenkinek joga van tüntetni, de az erőszak – politikai nézetektől függetlenül – elfogadhatatlan. Határozottan elítélem a csendőrség brutális, a Victoria-téren tüntetők többségének viselkedéséhez képest teljesen aránytalan közbelépését” – írta a bukaresti szociálliberális kormánnyal szemben álló jobboldali államfő, aki szerint a belügyminiszternek haladéktalanul magyarázatot kell adnia a történtekért.

Jól szervezett csoportok provokáltak A román csendőrség szerint a békés tüntetők közé vegyült „jól szervezett” csoportok provokáltak összetűzést a rendfenntartó erőkkel a román diaszpóra pénteki kormányellenes bukaresti demonstrációján.

A csendőrség szombati sajtóértekezletén elmondták: 33 rendbontót állítottak elő, közülük nyolc ellen indult bűnvádi eljárás. 23 esetben bírságot szabtak ki 17 ezer lej értékben.A Victoria téri demonstráción 450 ember, köztük 35 csendőr szorult helyszíni orvosi ellátásra, 70 embert, köztük 11 csendőrt kellett kórházba szállítani.Marius Miliataru csendőrségi szóvivő szerint azért nem lehetett kiemelni a tömegből a rendbontókat, mert azok kisebb csoportokban, a tömegben mindenütt elvegyülve, a békés tüntetőket pajzsként használva, hátulról dobálták – többnyire vizes-palackokkal, később kövekkel és kerítésdarabokkal – a csendőröket. A szóvivő szerint fennállt a veszélye annak, hogy a rendbontók kiemelése során védtelen emberek sérülnek meg, a tüntetők pedig egyébként is ellenségesen viszonyultak a karhatalom minden megmozdulásához, ezért a csendőrség csak „védekezésre” szorítkozott.A szóvivő nem nevezte meg: kikből álltak, honnan jöttek azok a „szervezett csoportok”, amelyek az erőszakot provokálták, még azt a korábbi, éppen a csendőrségtől származó információt sem akarta már megerősíteni, hogy „ismert futball-huligánokról” van szó.Az első erőszakos cselekmények már délután elkezdődtek, ezt követően a karhatalom folyamatos „ostrom” alatt állt, volt amire könnygázzal, vízágyúval, fizikai erő alkalmazásával válaszolt – magyarázta a szóvivő. A csendőrség működését szabályozó törvényre hivatkozva emlékeztetett: amikor támadás éri a rendfenntartó erőket, azoknak meg kell védeniük magukat és azokat az intézményeket, amelyek védelmére kirendelték őket.Bukarest prefektusa (kormánybiztosa) 23 óra után néhány perccel adta ki a tömegoszlatási parancsot, azután, hogy egy – a garázdák által megtámadott gyorsétkezdéhez vezényelt, a tömegen áthatolni próbáló – csendőrkülönítmény két tagját körbevették és ütlegelni kezdték a huligánok. Egyikük, egy csendőrnő, súlyos fejsérüléssel és nyakgerinc-törés gyanújával került kórházba (szerk. megj.: utólag kiderült, hogy a csendőrnő szerencsére nincs sem bénulás-, sem életveszélyben). Amikor földre került, lőfegyverét is ellopták: az elkövetőt videó-felvételek segítségével próbálják azonosítani.A csendőrség azt állítja, hogy – mivel a tüntetők között rengeteg nő és gyerek is volt – „fokozatosan, mérsékelten” alkalmazott erőt, időt hagyva minden „jóhiszemű” embernek, hogy elhagyja a teret. A csendőrök elutasították azokat az ellenzéki vádakat, amelyek szerint „aránytalan és brutális” fellépésük vezetett az erőszakhoz. Az erő alkalmazásának jogosságát a katonai ügyészség vizsgálja.    

(MTI)