A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) éves jelentése szerint 2009-ben – a gazdasági válság ellenére – a világon rekordméretet öltöttek a katonai kiadások.
Tizenkétezer katonával ötnapos légvédelmi gyakorlatot kezdett ma a kínai hadsereg a középső országrész két tartományában – jelentette a Hszinhua állami hírügynökség. A Henan és Santung tartomány területén tartott manőver fontos elem az éves közös gyakorlatok sorában, és a következő napokban felderítő és harci gépek, valamint helikopterek bevetésére is sor kerül.
Ha támadás érné Kínát...
A China News Service (CNS) – ugyancsak állami hírügynökség – jelentése szerint a haditengerészet és a szárazföldi légvédelmi erők is jelen lesznek a gyakorlaton, amelynek része három imitált támadás, valamint egy éleslövészet, amely a forgatókönyv szerint a főváros elleni légi csapások elhárítását szolgálja.
A gyakorlatoknak nem volt főpróbájuk, céljuk a nem tervezett eseményekre valós idejében adandó válaszreakciók tesztje és a különböző parancsnokságokhoz tartozó egységek együttműködésének összehangolása – derül ki a CNS beszámolójából, amely szerint a légvédelmi és tüzérégi alakulatok mellett mintegy száz – hét különböző típusú – repülőgép vesz részt a manőverekben.
Kína az elmúlt hónapban több katonai gyakorlatot is tartott, volt, amelyiket az ország szomszédságában zajlott dél-koreai–amerikai közös haditengerészeti gyakorlattal szinte egy időben. Eközben gyakran esett szó az ország és a térség biztonságáról, és augusztus elseje, a hadsereg napja alkalmából a hadsereg modernizációjának szükségességéről. Ezekben a napokban ismét szóba került az is, melyik fél felelős a kínai–amerikai katonai cserekapcsolatok lényegében január óta tartó szüneteléséért, s több jel mutatott arra, hogy kínai és az amerikai katonai vezetőség között nincs bizalom.
Mennyiből gazdálkodik a kínai hadsereg?
A kínai hadsereg költségvetéséről, kiadásairól egyszerre léteznek hivatalos adatok és egyéb kalkulációk. Míg Peking azt állítja, hogy 2007 óta átláthatóvá tette katonai költségvetését, és arról jelentést tesz az ENSZ-nek, addig szakmai elemzők úgy vélik, sok olyan tétel létezik, amely formálisan ugyan nem szerepel a katonai kiadások listáján, de oda tartozna. Kína egyébként 2010-re 7,5 százalékra csökkentette védelmi kiadásainak tervezett növelését.
***
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) éves jelentése szerint 2009-ben – a gazdasági válság ellenére – a világon rekordméretet öltöttek a katonai kiadások. A neves intézet szerint az Egyesült Államok több mint hatszor annyit költ hadseregére, mint Kína, amely viszont e tekintetben megelőzi Franciaországot, Nagy-Britanniát és Oroszországot is.
(hirado.hu/mti)
Hozzászólások