Mindaz, ami körülvesz bennünket: kulturális örökség

A kulturális örökség hasznosításáról szervezett fórumot az RMDSZ Marosvásárhelyen, ahol Navracsics Tibor európai biztos arról beszélt, hogy milyen célkitűzéseket fogalmaztak meg, amikor 2018-at az Európai Kulturális Örökség Évének nyilvánították.

Házigazdaként Maros megye Tanácsának elnöke, Péter Ferenc köszöntötte az európai biztost és az érdeklődőket. Rámutatott: Maros megye sokszínűségét az adja, hogy együtt élnek magyarok, románok, szászok és romák, akik sajátos hagyományaikkal, értékeikkel, építészetükkel hozzájárulnak a kulturális örökséghez. „Büszkék vagyunk rá, hogy a legtöbb műemléket Maros megyében tartják nyilván. Éppen ezért foglalkoztat bennünket, hogy miként tud a kulturális örökség hozzájárulni a munkahelyteremtéshez, a regionális fejlődéshez és a közösségi kohézió megteremtéséhez” – fogalmazott a tanácselnök.

Navracsics Tibor, az Európai Bizottság sportért, kultúráért, ifjúságért és oktatásért felelős biztosa Winkler Gyula és Sógor Csaba európai parlamenti képviselők meghívására látogatott el Marosvásárhelyre. Sógor Csaba köszöntőjében a kulturális örökségről való gondoskodás fontosságáról beszélt, leszögezve: a megteremtett értékeket legjobban jogos tulajdonosaik tudják megbecsülni. Az EP-képviselő a Romániában elindított, az EU-s csatlakozást követően pedig lelassult, megtorpant restitúció, ingatlan-visszaszolgáltatás helyzetére utalt. „A kulturális örökség, a maga hihetetlen változatosságában, legyen az épített, tárgyi vagy szellemi örökség, az a tényező, amely emberivé, élhetővé, szerethetővé és élvezhetővé teszi mindennapjainkat. Tudatosan vagy sem, de állandóan használjuk, élünk vele, és emiatt a felelősségünk is óriási a megmaradásával, de főleg a továbbfejlesztésével kapcsolatban.

Navracsics Tibor szerint Európa Ázsiától való különállása nem feltétlenül földrajzi, hanem kulturális kérdés. „Ami minket megkülönböztet Ázsiától, az az európai kultúra. Habár nehezen meghatározható, amikor kimondjuk: európai kultúra, mindenki tudja, hogy miről van szó. Ahogyan bővült az európai unió, ahogyan egyre sokszínűbbé vált, ahogyan szembesültünk a problémákkal, kicsit mintha kezdenénk elfeledkezni arról, hogy mit is jelent az európai közösség, mi az, ami összeköt bennünket” – mondta. Úgy véli, a kulturális örökségnek legalább három dimenziója kiemelendő: turisztikai vonzereje, az oktatásban való hangsúlyos megjelenítése, illetve kreativitásra ösztönző szerepe. A biztos szerint ugyanakkor nagy hangsúlyt kell fektetni arra is, hogy a kulturális örökség védelme, használata, megismerése az oktatási anyag részévé váljon.

Stefan Bâlici, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal menedzsere az Európai Örökség Márka program részleteiről beszélt, mint eszközről, amely átalakítja a kulturális örökségről alkotott képett. Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója arra mutatott rá, hogy míg a megyei önkormányzat támogatja az örökségvédelmet, a marosvásárhelyi városi tanács, illetve a polgármester bizonyos esetekben akadályozza a munkát.

Irina Cios, a Román Kulturális Alap igazgatója arról értekezett, hogy milyen viszonya van a kulturális örökségnek és a kortárs művészetnek. Rámutatott: 2018-ban mintegy 30 millió lejt pályáztattak meg és osztottak szét különféle kulturális programok, projektek támogatására.

Furu Árpád, a Torockó értékvédő program igazgatója azt mutatta be, hogyan járult hozzá egy támogatási rendszer ahhoz, hogy Torockó turizmusa és gazdasági tevékenysége is fellendüljön. „Felajánlottuk a torockói háztulajdonosoknak, hogy támogatást biztosítunk, amennyiben megtartják az épületek eredeti formáját, és ha az előírásoknak megfelelően újítják fel azokat. Ma 300 házból 68-ban panzió működik, ez pedig munkahelyeket jelent nemcsak a tulajdonosoknak, hanem a környéken élő embereknek egyaránt” – magyarázta.

(RMDSZ Tájékoztató)