Nem ideológiai alapon, hanem pragmatizmusból

Mindaz, ami történik, Románia elmúlt százéves, nyíltan nem vállalt, de mindig érezhető asszimilációs politikájának része – hangsúlyozta a beszélgetésen az RMDSZ elnöke: a NATO- és EU-klubtagság birtokában Románia újra azzal próbálkozik, hogy visszavegyen a megszerzett jogokból, tiltsa a nyelv- és szimbólumhasználatot, visszaállamosítsa azt, ami a magyar közösségé. Erre pedig eszközként használja az igazságszolgáltatást – hogy csak az elmúlt hetet említse: újraállamosítják a több ezer hektáros Bánffy-erdőt; megtagadják a Batthyáneumtól, hogy épülete, összes ingósága és vagyona visszakerüljön a katolikus egyházhoz; a legfelsőbb bíróságon új bizonyítékok hiányában megváltoztatnak egy büntetőjogi besorolást, így öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélnek két, a román közvélemény által terroristának kikiáltott embert.Az etnikai politizálásnak Kelemen Hunor szerint ma sincs alternatívája, hiszen egy román párt programjában sem szerepel az identitásmegőrzéshez szükséges intézményes keret kivívása. Nem ideológiai alapon kell partnert választani, hanem pragmatikusnak kell lenni a transzszilvanista hagyomány szerint – érvelt: „Az elmúlt közel harminc évben az erdélyi magyar politikának mindig alkalmazkodnia kellett a román társadalmi és politikai kontextushoz. Amikor tudunk, akkor hathatósan beleszólunk az irányításba, de az elszigetelődést sosem engedhetjük meg magunknak. Duzzogásból még soha nem épült semmi, duzzogásból egy teadélutánt sem lehet megszervezni.”Meredek hazugságnak nevezte Kelemen Hunor a román államnak azt a narratíváját, hogy a kisebbségi kérdést modellértékűen megoldották. „Példaértékűségről majd csak akkor beszélhetünk, ha mi, kisebbségiek állítjuk. Mindaddig nem igaz, mert iskolákat szüntetnek meg, a visszaszolgáltatást jó néhány éve pedig minden eszközükkel gátolják” – sorolta Kelemen Hunor.Rámutatott arra is: Románia védelmi és biztonsági szempontból felértékelődött a régióban, ezért elkanászosodott, és „egyre több dolgot enged meg magának a magyar közösséggel szemben. A szabadságjogok tekintetében azt próbálgatják, mekkorát lehet belőlük kiharapni. Ezt elmondtuk Washingtonban és Brüsszelben is: a többség-kisebbség viszonya biztonságpolitikai kérdés, mindig a többség felel a kisebbségekért. A kisebbségi kérdés rendezése nélkül nincs béke, társadalmi feszültséghez vezethet ennek elmulasztása.”A romániai magyar közösség olyan bánásmódot kíván, ami Európa boldogabbik felében az őshonos kisebbségeknek megadatik. A Minority SafePack európai polgári kezdeményezéssel európai védelmet akarnak, de az is érdeke az erdélyi magyaroknak, hogy Románia partnere legyen Magyarországnak a regionális politikában: a magyar közösség el tudná látni a híd szerepét, de csakis Románián múlik, hogy érdekelt-e ebben. „Az Unió reformjában nagyon fontos kérdés, hogy Kelet-Közép-Európa államai hogyan vélekednek az Unió jövőjéről. Minél szorosabb regionális együttműködésre van szükség. Ahol együttműködés van, ott nincs konfliktus” – összegzett az RMDSZ elnöke. (RMDSZ)