Nincs igaza Băsescu elnöknek

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn kijelentette, elutasítja Traian Băsescu államelnök azon kijelentéseit, melyek szerint a helyi nacionalizmus hátráltatta a székelyföldi beruházások létrejöttét, azt állítva, hogy az államfőnek nincs igaza.

A Traian Băsescu államelnök kijelentéseire reagálva, melyek szerint a helyi nacionalizmus miatt maradtak le a fejlődésben a székelyföldi megyék, Kelemen Hunor hétfőn a Mediafax tudósítójának kijelentette, hogy „elsősorban azok a személyek a hibásak a megtörtént, vagy a meg nem történt dolgokért”, akik nem támogatták az RMDSZ-nek azt a törekvését, hogy a Székelyföldet összekössék a nyugattal egy autópályával.

„Băsescu államelnöknek nincs igaza, és én elutasítom ezeket a megállapításokat, és azt mondom, hogy nem igazak, és az indoklás sem igaz, és nem támogatható. Való igaz, hogy a Székelyföldet, akárcsak más vidékeket, évtizedeken keresztül elhanyagolták a kommunista időben, olyan ipart telepítve oda, amelynek semmi köze nem volt a vidék adottságaihoz, és nem is volt életképes. Mi több, 1990 után is volt egy időszak, amikor a kormánydöntések semmiben nem segítették Hargita és Kovászna megyék vidékét. Ha valamit mozdítottak ott, az csak azokban az időszakokban történt, amikor mi kormányon voltunk, és ez vonatkozik mind az infrastruktúrára, mind az állami befektetésekre, vagy a helyi hatóságok befektetéseire. Nyolc-tíz év alatt azonban nem lehetett behozni az 50 éves lemaradást. Elsősorban azok a személyek a hibásak a megtörtént, vagy a meg nem történt dolgokért, akik nem értettek egyet és nem támogatták az RMDSZ-nek azt a törekvését, hogy a Székelyföldet autópályával kössék össze a nyugattal. Az a kijelentés sem igaz, hogy a helyi nacionalizmus hátráltatta a székelyföldi beruházások létrejöttét” - fejtette ki Kelemen.

Az RMDSZ elnöke szerint egyetlen komoly multinacionális vállalat sem „jön olyan vidékre, ahol nincs infrastruktúra, ahová néhány évvel ezelőtt el sem lehetett jutni egy normális aszfaltúton”.

„Emiatt elfogadhatatlan azt mondani, hogy a helyi nacionalizmus, vagy az ottaniak nemtörődömsége hátráltatta a székelység fejlődését. Ha valaki elmegy most a Székelyföldre, és összehasonlítja azzal, hogy milyen volt 10-15 évvel ezelőtt, látja, hogy a dolgok megváltoztak. Az a 200 millió eurós befektetés, amellyel kijavítottuk és megépítettük az utat Brassótól Szászrégenig, nagyon fontos beruházás volt, és ez akkor történt, amikor mi kormányon voltunk. Nem létezik olyan település, ahol mi nem kezdtünk volna infrastruktúra, vagy víz- és csatornázási munkálatokba, tehát nem fogadhatom el, és nem írhatom alá a Băsescu államelnök által mondottakat” - szögezte még le Kelemen Hunor.

Traian Băsescu államelnök vasárnap, a Pro TV-n sugárzott Húsz év után című műsorban a régiósításról szóló témakörben kijelentette, hogy „a régiókat úgy gondolják ki, hogy azok engedélyezzék a maihoz viszonyított jobb és kiegyensúlyozottabb fejlődést a régió szintjén, azonban minden függ attól, hogy ezt hogyan ültetik gyakorlatba”.

„Kovászna és Hargita megyéket hozom fel példaként, ahol, ha nem változik meg a mentalitás, a fejlődés szempontjából nagyon nehézkesek maradnak a dolgok. Bármennyire is megharagudnának magyar politikus kollégáink, be kell látniuk, hogy a helyi nacionalizmus miatt maradt le a fejlődésben ez a két megye. Hogy miért? Tizenöt éven keresztól a magyar politikusok által vezetett helyi önkormányzatok csak magyar beruházó cégeket fogadtak el, és jött mindenféle Kft., 100 euróval, 200 euróval, és semmi nem jött ki ebből. De nézzék meg, mi történt Kovászna és Hargita megye körül! Beruházások: Brassó, Szeben, Fehér megyében, mindenhol beruházások történtek. Itt azonban, a helyi önkormányzatok hozzáállása és a helyi nacionalizmus miatt a befektetők tartózkodok voltak” - mondta az államelnök.

Mediafax