Orbán Viktor nem követi a mintákat, hanem teremti

Nagyon fajsúlyos, lényegre törő, a hétköznapi politikai vitákon túlemelkedő, nemzetközi és geopolitikai elemekre koncentráló beszédet mondott Orbán Viktor – így értékelték a magyar miniszterelnök tusványosi beszédét a Magyar Idők által megszólaltatott szakértők.A lap által megkérdezett szakértők mindegyike egyetértett abban, hogy Orbán Viktor idén is fajsúlyos beszédet mondott Tusványoson.Kiszelly Zoltán: A tusványosi beszéd egyik legfontosabb üzenete, hogy a magyarokkal megéri együttműködni„Nagyon fajsúlyos, lényegre törő, a 2014-eshez hasonló jelentőségű beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn, amiből látszik, hogy a kormányfő kristálytisztán látja a helyzetet, az európai és a tágabb környezet összefüggéseit, konfliktusait, és azokból jó következtetéseket von le Magyarország számára” – hangsúlyozta Kiszelly Zoltán politológus a Magyar Időknek.Az elemző felhívta a figyelmet arra, hogy a miniszterelnök két fontos konfliktussal is foglalkozott beszédében. Az egyik, hogy a franciák a németek pénzén próbálják szanálni az eurózónát és magukat, de a németek nem tudják és nem is akarják ezt megtenni. A másik pedig az, hogy az 1968-as generáció megpróbálja a föderációt felhasználni a saját világnézete, politikai akarata keresztülvitelére, és komoly feszültségek vannak a migráció miatt is. Utóbbi kapcsán hozzátette, hogy Magyarország a kereszténydemokrata álláspontot képviseli, a háború után megvalósult német jóléti modell, a klasszikus jobboldali gazdaság- és társadalompolitika mellett foglalt állást.Kiszelly szerint Orbán Viktor beszédének lényeges eleme volt a Trianonnal foglalkozó rész: fontos, hogy az 1918-as összeomlás 100. évfordulójára, amelyet a szomszédos népek ünnepként élnek meg, változtatni kell a szemléleten. Ez a folyamat elkezdődött a kettős állampolgárság megadásával és a honosítással, de most már gazdaságilag is túl kell haladni Trianont. Helyre kell állítani azokat a kapcsolatokat, azokat a gazdasági régiókat, amelyeket Trianon szétvágott. Mráz Ágoston Sámuel: Ha a magyar miniszterelnök terveinek csak a fele sikerül, akkor valóban új korszakról beszélhetünkA Nézőpont Intézet vezérigazgatója is úgy vélte, hogy „a világnyilvánosságban is jegyzett magyar miniszterelnök többrétű beszédet mondott Tusnádfürdőn.”Mráz Ágoston Sámuel szerint az európai belpolitikával kapcsolatban az egyik központi kérdés a jövő évi európai parlamenti választás volt. „Ettől – az előrejelzések szerint – joggal remél egy új uniós erőegyensúlyt Nyugat- és Kelet-Közép-Európa között a magyar miniszterelnök” – mondta az elemző. Meglátása szerint a 2004 után az Európai Unióba belépők valódi egyenjogúságának megteremtéséhez Kelet-Közép-Európa szövetségbe szervezésén túlmenően szükség van a földrész politikájának főáramában való helyfoglalásra is.A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy ennek most is taglalt kulcsfogalma a liberalizmus ellentétpárjaként megfogalmazott keresztény és demokrata politika volt. „Kelet-Közép-Európa megerősítéséhez a sikeres politikai összefogást követően az eredményes gazdasági együttműködés is nélkülözhetetlen lesz” – mutatott rá Mráz Ágoston Sámuel, hozzátéve: a 2030-ig tervezett gyorsút- és vasúthálózat fejlesztése vagy a közös védelmi ipar javaslata is ebbe az irányba mutat.A politológus végezetül kiemelte: a magyar választóknak – különösen az erdélyi székely magyarságnak – a román centenárium ellenpontjaként ígérte a magyar miniszterelnök a Kárpát-medence gazdasági és kulturális újjáépítését. Szánthó Miklós: Orbán Viktornak mintaformáló-mintateremtő víziója van„Orbán Viktor miniszterelnök beszéde – az elmúlt években Tusnádfürdőn elhangzottakhoz hasonlóan – nagy ívű, a hétköznapi politikai vitákon túlemelkedő, nemzetközi és geopolitikai elemekre koncentráló értékelés és kitekintés volt” – jelentette ki az Alapjogokért Központ igazgatója a Magyar Időknek. Szánthó Miklós hozzátette, egyértelmű, hogy a magyar kormányfő már messze nem a Kelet-Közép-Európára egyébként olyannyira jellemző mintakövető alapállást vallja magáénak, hanem egy mintaformáló-mintateremtő víziója van a körülöttünk, illetve a világpolitikában zajló eseményekről.„Ennek része a magyar politikai jelenségek nemzetközi mederben történő értelmezése, a demokráciáról, mint rendszerről szóló vitában történő határozott állásfoglalás, de Magyarország régiós vezető szerepének hangsúlyozása is. Tíz-tizenöt éve talán nehezen lett volna elképzelhető a liberális világrend lassan, de biztosan zajló megreccsenésének ennyire őszinte leírása és a liberális demokrácia kánonjával szembeni alternatív javaslat megfogalmazása, ami voltaképpen a keresztény alapú demokrácia” – fogalmazott.