Romániában nem az igazságszolgáltatás a legnagyobb rossz

A CSM elnöke arra kérte az igazságügyben dolgozó kollégáit, hogy reagáljanak az igazságszolgáltatást ért „meg nem érdemelt, általánosító, populista” bírálatokra, utalt az államfő kijelentéseire, és leszögezte: „nem az igazságszolgáltatás a legnagyobb rossz Romániában”, hanem a törvényhozás.

Az Igazságszolgáltatás Napján elhangzott üzenetében Horațius Dumbravă, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke elmondta: a szolidaritás arra kötelezi a rendszerben tevékenykedőket, hogy reagáljanak az igazságügyet ért, „meg nem érdemelt, általánosító, populista bírálatokra”.

„Nemrég az államfő testületileg vádolta a bírákat, ügyészeket, az igazságszolgáltatást, azt állítva, hogy inkompetensek, politikai tevékenységet folytatnak, törvénytelen letartóztatásokat hajtanak végre, és nagyon súlyos állításokat fogalmazott meg koldusokhoz hasonlítva a bírákat és ügyészeket”, magyarázta Dumbravă.

Elutasította azt a kijelentést, miszerint „Romániában ma az igazságszolgáltatás a legnagyobb rossz”. A Băsescu államfő által is említett Európai Emberjogi Bíróság ítéletei kapcsán leszögezte: a „legnagyobb rosszat másutt kell keresni”.

„Tudományos és statisztikai érvekkel, amint azt mi, bírák és ügyészek szoktuk, alátámaszthatom, hogy a legnagyobb rosszat másutt kell keresni, ha az Európai Emberjogi Bíróság Románia ellen hozott döntéseire célzunk. A Romániát elmarasztaló bírósági döntésekért 79 százalékban a törvényhozói hatalom a felelős, és ide beletartozik a jogszabályokat kihirdető államfő is, 72,08 százalékban az igazságszolgáltatás, 58,73 százalékban a végrehajtói hatalom, 16,78 százalékban a legfelsőbb ügyészség, 0,34 százalékban az alkotmánybíróság”, érvelt Dumbravă.

Szerinte a politikai osztály részéről az ilyen jellegű támadások sokasodnak, „vélhetően a jogi világ szakértőire akarnak nyomást gyakorolni”.

„Mindannyiuknak üzenem: megengedhetetlen, hogy így viszonyuljanak az igazságszolgáltatási hatalomhoz, amely még képes fenntartani a jogállamot, és biztosítani az olyannyira bonyolulttá vált egyensúlyt a román társadalomban. Az állami hatalom ágai nem támadhatják egymást. Mindhárom hatalmi ágnak ugyanazt a célt kell szolgálnia, a közös jót, de ez együttműködést feltételez, nem pedig széthúzást”, magyarázta Dumbravă, aki szerint az ilyen támadások semmiképpen nem járulnak hozzá az igazságszolgáltatási rendszeren belüli felelősség és hatékonyság növeléséhez.

Az elmúlt időszakban tapasztalt összehangolt támadások csökkentik az ügyészek és bírák iránti tiszteletet, a bírósági ítéletek tekintélyét és az igazságszolgáltatási rendszerbe vetett bizalmat.

Mediafax