Sarkozy és Cameron közös nevezőn Líbia ügyében

Egyetértés van a francia elnök és a brit kormányfő között abban, hogy növelni kell a „katonai nyomást” Moammer Kadhafi líbiai vezetőre. A két ország segítséget vár a NATO-tagállamoktól.

A francia elnök és a brit kormányfő egyetért abban, hogy növelni kell a „katonai nyomást” Moammer Kadhafi líbiai vezetőre – közölte a francia köztársasági elnöki hivatal a két politikus találkozója után.

Nicolas Sarkozy és David Cameron szerda este folytatott megbeszélést Párizsban, egy nappal a NATO-tagállamok külügyminiszteri értekezlete előtt. A külügyminiszterek csütörtökön és pénteken Berlinben tanácskoznak a líbiai válság rendezésének lehetőségeiről, amelyek még mindig nehezen körvonalazhatók, noha már csaknem egy hónapja, március 19. óta mérnek csapásokat Kadhafi erőire a nemzetközi katonai koalíció vadászgépeiről, illetve tengeralattjáróiról.

A konfliktus elhúzódásától tartva Franciaország és Nagy-Britannia még kedden felszólította a líbiai bevetésben részt vevő más NATO-tagállamokat, hogy fokozzák katonai erőfeszítéseiket. „Fontos, hogy a koalíció megmutassa, teljes mértékben elszánt a polgári lakosság megvédésére, a nyugat-líbiai Miszráta és Zenten városok köré font ostromgyűrű megszüntetésére és a Kadhafihoz hű erőknek a laktanyáikba való visszakényszerítésére” – közölte egy névtelenül nyilatkozó francia illetékes.

Franciaország és Nagy-Britannia segítséget vár

A líbiai beavatkozásra feljogosító BT-határozat elfogadtatásában oroszlánrészt vállaló Franciaország és Nagy-Britannia arra panaszkodik, hogy a katonai koalícióban ők viselik a legtöbb terhet. A két ország arra figyelmeztetett, hogy a NATO más tagállamainak segítsége nélkül légi erejüknek nehéz lenne megtörnie a lázadók városait fojtogató ostromokat.

A franciák és a britek mellett csak Belgium, Dánia, Kanada és Norvégia vadászgépei vesznek részt aktívan a légi csapásokban. Április 1-jéig, amikor a műveletet katonai irányítását átvette az észak-atlanti szövetség, az Egyesült Államok járt élen a bevetésekben, de azóta a háttérbe vonult.

Sarkozy és Cameron síkraszállt amellett is, hogy támogassák erősebben a líbiai lázadók politikai szervét, a Bengáziban székelő Nemzeti Átmeneti Tanácsot. Ugyanakkor Párizs értésre adta, hogy nem teljesíti a Kadhafi-ellenes erők fegyverszállítási kérését. A válság politikai megoldását és Líbia jövőjét illetően a francia elnök és a brit kormányfő szorgalmazta a különböző rendezési elképzelések összehangolását, illetve Kadhafi mielőbbi távozását a hatalomból.

Nem csitulnak a támadások

A líbiai lázadók közlése szerint Miszrátában szerdán heves harcok dúltak, bár a város nyugati peremétől még messzebbre, immár 25 kilométerre szorították ki Kadhafi csapatait. A líbiai állami televízió azt állította, hogy NATO-gépek szerdán bombázták a várost, és emberek haltak meg a légi csapásokban. Brüsszel később közölte, hogy sem Miszrátát, sem közvetlen környékét nem támadták szerdán, de a várostól 24 kilométerre délre két légvédelmi ütegre csapásokat mértek.

A líbiai külügyminiszter-helyettes szerdán este Tripoliban arról beszélt, Katar francia gyártmányú páncéltörő rakétákat szállított a líbiai felkelőknek. Hozzátette: katari szakértők részt vesznek az ellenzékiek kiképzésében egy bengázi támaszponton.

(hirado.hu)