Teherán elbizonytalanodott

Az új szankciók elbizonytalanították a teheráni vezetést, amit a Nyugatnak ki kellene használnia, és nem kizárólag a vitatott atomprogramról kellene tárgyalnia Teheránnal – vélekedik egy német szakértő.

Wolfang Perthes, a közel-keleti térség elismert szakértője a Süddeutsche Zeitung mai számában közölt írásában rámutat: a Biztonsági Tanács által júniusban jóváhagyott szankciók, valamint az Európai Unió államai által megszavazott kereskedelmi korlátozások elgondolkodtatták az iráni vezetőket. A gazdasági következmények ugyan még elviselhetők: a szankciók nyomán az importüzletek egy része a Forradalmi Gárda által ellenőrzött „szürke gazdaságba” fog áthelyeződni. Iránra sokkal érzékenyebb csapást mérne, ha az olaj világpiaci ára 60 dollár alá esne.

Teherán megdöbbent

Komoly tépelődést sokkal inkább a szankciós határozat politikai kihatása váltott ki Teheránban. Az iráni elit nyilvánvalóan megdöbbent azon, hogy a BT öt állandó tagja egyetértett a büntető határozattal; Teherán legalább Kínától elvárta volna, hogy tartózkodjon a szavazásnál. Ez megmutatta az iráni kormánynak, hogy az 5+1 csoport (a BT öt állandó tagja plusz Németország) továbbra is komolyan veendő tényező – legalábbis abban az esetben, ha Iránnak szándékában áll újból tárgyalni a Nyugattal.

Világos volt, hogy Teherán nem fog egyből eleget tenni a Biztonsági Tanács elvárásainak. A kormány azonban azt is világossá tette, hogy nem érdekelt a helyzet további elmérgesedésében. Mahmúd Ahmadinezsád elnök – elsősorban belpolitikai okokból – változatlanul „üzletelni” akar Washingtonnal. Éppen ezért – korábbi fenyegetésével ellentétben – nem mondta fel a májusban kötött iráni–brazil–török megállapodást, amelynek értelmében alacsony dúsítottságú uránja ellenében Teherán fűtőelemeket kap külföldről egy kutatóreaktora számára. A teheráni kormány egyúttal jelezte az EU külügyi megbízottjának, hogy kész felújítani a párbeszédet az 5+1 csoporttal.

Hogy lesz ebből párbeszéd?

E dialógustól a Nyugat azt várja, hogy Irán szüntesse be az urándúsítást, és fedje fel atomprogramjának minden részletét. Teherán viszont globális és regionális kérdéseket is napirendre akar tűzni a tárgyalásokon. A Catherine Ashtonnak küldött levélből kitűnik: Teherán elvárja, hogy a hatok erősítsék meg, legitim partnernek tekintik az iszlám köztársaságot.

Perthes szerint ez lehetőséget kínál a Nyugatnak arra, hogy megmutassa: Iránnal kapcsolatos politikája nem korlátozódik kizárólag az atomprogramra. A tárgyalások témái közé föl lehetne venni a regionális biztonságot, az afganisztáni helyzetet, a térségben zajló drogkereskedelmet és a kalózkodás problémáját. E témák ugyanis mindkét félnek fejfájást okoznak, így mind a Nyugat, mind Teherán érdekelt az információk kicserélésében, és ez előfeltétele a pragmatikus alapokon nyugvó együttműködésnek.

(hirado.hu/mti)