„Termelői társadalom kell, nem fogyasztói”

Közép-Európában ismét értelmet és értéket kell adni a hatékony és jólétet teremtő munkának – jelentette ki Traian Băsescu román államelnök azon a már sokat idézett tusnádfürdői előadáson, amelyet Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel közösen tartott Közép-Európa Európa közepe?címmel a térség és az azt alkotó országok gazdasági jövője témájában. 

„Nem a spekulációk és a könnyen, fedezet nélkül kapott hitelek jelentik a jólétet” – fogalmazott, majd kifejtette, hogy a gazdasági világválság előtti kapitalizmus nem létezik már, és a spekulatív kapitalizmus helyett a versenyen, az alkotóerőn alapuló piacgazdaságot kell építeni. Szerinte nyilvánvaló, hogy a közép-európai régió helyzete általános, és nem lehet különválasztani Romániát, Magyarországot, Lengyelországot, vagy Bulgáriát. „Annyira függünk egymástól, hogy akármelyik ország gazdasági visszaesése, vagy devizájának az elértéktelenedése, hatással van a többire” – jellemezte a helyzetet Băsescu.

A „tusványosi” fórumon hangzott el a román elnök azóta szintén sokat idézett két kijelentése, miszerint semmi baja a nyugdíjasokkal, illetve fővesztés terhe mellett is figyelmezteti az ország lakosságát a nem túl rózsás jövőre. De hogy is szóltak ezek?

„Nincs semmi bajom a nyugdíjasokkal – jelenttette ki a közönség soraiból érkezett kérdésre. – Ellenkezőleg, arra törekszem, hogy elkerüljük azt, hogy képtelenek legyünk kifizetni a nyugdíjakat. Idén a nyugdíjalap deficitje 2,2 milliárd euró, jövőre pedig 3 milliárd eurót meghaladó hiányt jeleznek előre. Biztos megkérdezik, hogyhogy volt pénz 2008-ban, amikor effektív megduplázták a nyugdíjakat a választások előtt (csak a kisnyugdíjasok jövedelmét, illetve a téesz-nyugdíjasok járandóságát emelték meg, és létrehozták az ún. minimális nyugdíjat – a szerk.). Nem mondhatják, hogy nem figyelmeztettünk, hogy a nyugdíjalap nem bír el ekkora kiadást.”

Az elnök okfejtése szerint az akkori liberális kormánynak csak három hónapig kellett fenntartania azt a nyugdíjrendszert, míg az utána következő kormányoknak állandóan. De ez a magyarázkodás sántít egy kicsit, mert ha a liberálisok maradtak volna hatalmon, nekik kellett volna teljesíteni a nyugdíjak terén tett vállalásaikat.

A fővesztésre utaló kijelentését akkor tette Traian Băsescu, amikor nagy hibának nevezte, hogy azért vesz fel az állam nemzetközi kölcsönt, hogy kiadhassa a nyugdíjakat és a béreket. „A rossz hír hozójának fejét veszik. De inkább vegyék a fejemet, minthogy ne figyelmeztessem a népemet. Ha ezután is azért veszünk fel hitelt, hogy fedezzük a kiadásainkat, és nem azért, hogy fejlesszünk, továbbra is le fogunk maradni az Európai Unió fejlett államai mögött. Ezért az lenne az egyik legfontosabb és legsürgősebb intézkedés, hogy annyit költsünk csak, amennyit termelünk, és létfontosságú, hogy képesek leszünk-e erre. Az uniótól kapott pénz mellé tegyük a kölcsönt, de ne fogyasztásra, hanem fejlesztésre fordítsuk. A minél nagyobb eladósodás nem jelent mást, mint azt, hogy csökken az esélyünk arra, hogy mi magunk döntsünk a saját sorsunkról. Kisebb az államadósságunk, mint más, gazdaságilag fejlettebb országoké. Románia adóssága a bruttó nemzeti össztermék 32-33 százaléka. Nem kell súlyosbítanunk ezt azzal, hogy csak a kiadásainkat növeljük, vagy ha mégis, akkor a fejlesztésre kell fordítanunk” – mondta a román elnök.

Mint kiderült, Băsescu megérti az embereket, hogy nem fogadják el, ha a pénzükhöz nyúlnak, és emiatt utcára is vonulnak, mint történt különböző országokban, amelyekben megszorító intézkedéseket vezettek be, Romániához hasonlóan. De ebben a politikusok – vagyis a magafajták – a hibásak. „Ezeket az embereket éveken keresztül félrevezették a politikusok, akik megvásárolták a szavazataikat megemelvén a nyugdíjakat, a fizetéseket, nagyobb szociális segélyeket nyújtván” – mondta.

Mindent egybevetve, a román elnök felismerte, hogy a termelői társadalom előbbre való a fogyasztóinál.