Több ezer év arany- és ezüstkincseit mutatják be a szegedi Fekete házban

A mai Románia területén a 19–20. században talált, csaknem ezer arany- és ezüstkincset bemutató kiállítás nyílik a szegedi Fekete házban.

A tárlat helyszínén rendezett pénteki sajtóbejáráson Rodica Margithu kurátor elmondta, a vándorkiállítás anyagát harminc romániai múzeum gyűjteményéből válogatták össze.

A közönség a Kr.e. 5. évezred és a Kr. u. 7. század között készült műtárgyakból összeállított kollekciót először 2013-ban láthatta Bukarestben, a szegedi múzeum a huszadik állomása a sorozatnak – tudatta a szakember.

A kiállítás anyaga rendkívül sokszínű, szerepelnek benne ékszerek, ruházati kiegészítők, edények, tálak, védekező és támadó fegyverek, egészen egyszerű tárgyak éppúgy, mint míves ötvösmunkák – fejtette ki a régész.

A nemesfémekből rendezett tárlat nem feltétlenül a gazdagságról és a csillogásról szól, sokkal inkább azokról az emberekről, akik feldolgozták az ércet, a kincsek készítői, megrendelői, viselői vagy csodálói voltak – fogalmazott Rodica Margithu, aki éppen ezért fontosnak tarja, hogy a közönség megismerhesse a tárgyak készítésének technológiáját, a régészeti lelőhelyeket, a történelmi hátteret.

Ezt a tárolók mellett elhelyezett magyar nyelvű információs táblák, a kiállítás katalógusa és a január 20-ig látható tárlaton szervezett szakértői vezetések segítik.

A Fekete házban bemutatott anyag legérdekesebb darabjai a pietroasai kincsből származnak. A leletet 1837-ben találta meg két földműves, akik egy éven át rejtegették, majd eladták egy helyi kereskedőnek. Az aranyból készült együttes eredetileg 22–24 darabból állt és 40 kilogrammot nyomott, ez az egykori Római Birodalom területén talált legnagyobb aranyedénylelet. A Seuso-kinccsel nagyjából egyidős, néhány darabjában formai hasonlóságot is mutató tárgyak közül tizenkét darabot tudtak visszaszerezni a hatóságok, ezek együttes tömege 19 kilogramm. (MTI)