Több száz iskola vezető nélkül

Szerdától több száz iskola maradt vezető nélkül, az új tanügyi törvény életbelépése után a kihelyezett igazgatóknak nincs aláírási joguk, nem menedzselhetik intézményeiket, jelen pillanatban helyettesítésük is lehetetlen, s mindez az iskoláknak a lebénításához vezet, nyilatkozta Marius Nistor.

„Súlyos, hogy szerdától nem folytathatják tevékenységüket azok az igazgatók, akik kihelyezéssel és nem versenyvizsgával kerültek az intézmény élére, a továbbiakban egyetlen iskolai dokumentumot sem írhatnak alá. Akik helyettesíthetnék őket, tagjai kell hogy legyenek az Országos Szakértői Kamarának, ám ezt csak ezután hozzák létre. Nem létezik tehát semmilyen törvényes alap, amely szerint ezek az igazgatók aláírhatnának iskolai dokumentumokat, menedzselhetnék intézményüket, így felborul az egész oktatási rendszer. Ezek olyan dolgok, amelyre nem gondoltak a minisztérium képviselői”, nyilatkozta szerdán a Spiru Haret Szövetség elnöke, Marius Nistor.

A szakszervezeti vezető szerint minden tanügyi alkalmazott számára hátrányt jelent, hogy a február 9-én életbe lépett tanügyi törvény „jogi űrt teremt az oktatásban”, érvényen kívül helyez minden korábbi szabályozást, módszertant és törvényt, amelyek alapján eddig az oktatási rendszer működött. Abban az esetben, ha nem dolgoznak ki új módszertant, a törvénycikkelyeket életbelépésük pillanatától alkalmazni kell.

Nistor példaként említette, hogy eltörölték a tanárok normájának csökkentését két órával, amelyet a tanszemélyzet statútuma ír elő a 25 évnél nagyobb régiséggel rendelkező pedagógusok számára. Véleménye szerint ennek a jognak az eltörlése elbocsátásokhoz vezet.

A Spiru Haret vezetője azt is elmondta, gondot jelent majd, hogy a pedagógusok nyugdíjazása a korhatár elérésekor történik, ami akár a tanév közepére eshet. Kifejtette, ez nagyon nagy hátrány a diákok számára.

Nistor szerint lesznek olyan vezetőtanácsok, amelyek működésképtelenek, a tanügyi törvény előírja, hogy ezeknek 7,9 vagy 13 tagúnak kell lenniük, de a hét tagú nem működőképes, mert a jogi személyiséggel rendelkező iskolák létszáma az ehhez szükségesnél jóval nagyobb.

„A törvény iskolák összevonásához vezet, egyes egységek eltűnéséhez, az oktatási rendszer túlzott politizálásához, hiszen egy olyan intézményben, ahol a tanítás a kisebbségek nyelvén történik, az igazgatónak ismernie kell ezt a nyelvet, kinevezése pedig az adott kisebbség parlamenti csoportjának beleegyezésétől függ. Mi a szerepe az előírásnak? Mióta szólhatnak bele a parlamenti frakciók az igazgatók kinevezésébe? Ez egy visszaélés és súlyos hiba”, mondotta Nistor.

Nistor kifejtette, a tanügyi törvénynek van egy jó rendelkezése is, a tanulólétszámra vonatkozó. Elmondta, a líceumokban egy osztályban legtöbb 30 diák lehet majd egy osztályban, jelenleg sok osztályban van 30-nál több diák, így szét kellene választani, de az lehetetlen.

„Az oktatás költségvetése 3,5 százalék alatti, nem lehet pedagógusokat alkalmazni, így ezek a szétválasztások nem lehetségesek, a rendszernek tehát törvénysértően kell működnie. Az előző törvény lehetőséget adott, hogy kivételes esetekben a tanfelügyelőség vagy a minisztérium engedélyezze a nagyobb létszámot, ám ez a jogszabály ezt nem teszi lehetővé. Nekünk jó lenne, ha megtörténne a nagy létszámú osztályok szétválasztása, hogy nem legyen több 30, 25 illetve 20 diáknál egy-egy osztályban. Mi pontosan tudjuk, nem kerül sor a szétválasztásra és plusz tanárok alkalmazására sem. S lám, hogy vezet egy jó dolog felforduláshoz és káoszhoz, amely kihat a diákokra és szüleikre”, magyarázta a Spiru Haret vezetője.

Nistor szerint a törvény nagyon sok diszkriminációhoz vezethet , itt az igazgatókra utalt, akik csak akkor tölthetik be ezt a tisztséget, ha tagjai a Országos Szakértői Kamarának, ímg a tanfelügyelőség és a minisztérium felügyelőinek, igazgatónak ez nem kötelező.

A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) azt állítja, a tanügyi törvény szerdai életbelépése a rendszer jóvátehetetlen tönkretételéhez vezet, felszámolnak 15.000 állást és úgy változtatnak az oktatási ciklusokon, hogy nem biztosítják a szükséges infrastruktúrát.

Az új tanügyi törvény január 10-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben, egyes cikkelyeinek alkalmazása február 9-től érvényes, másoknál a jogszabály más időpontokat jelöl meg. (Mediafax)