Többmilliárdos megtakarítás Magyarországon az óraátállítással

Minden év március utolsó vasárnapján – idén március 25-én – kezdődik a nyári időszámítás, amely október utolsó vasárnapjáig tart. Az óraátállítással villamos energiát spórol, egyúttal évi 4-5 milliárd forintot takarít meg a Magyarország – írja közleményében a MAVIR.

Hazai viszonylatba nem sikerült konkrét adatokat szerezni. Ami biztos, hogy a lakosság körében nem egységes az átállás megítélése.

A nyári időszámítás Európában egységesen elfogadott rendszer, amellyel a helyi időt március végétől október végéig egy órával előre kell állítani az adott időzóna idejéhez képest. A módszer azon alapul, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje – a reggel hét és este tíz óra közötti időszak – minél inkább egybeesik a természetes világosság idejével, annál kevésbé kell világítást használni, azaz villamos energiát lehet megtakarítani.

A villamosenergia-rendszert irányító MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat.

A napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállításkor látványosan csökken az esti órák terhelése.

Ennek oka az, hogy egy órával később kell felkapcsolni a lámpákat.

Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5–3 százalékos (2000–4000 megawattóra) fogyasztáscsökkenés tapasztalható az átállítás utáni időszakban.

Az óraátállításnak köszönhetően éves szinten körülbelül 100-120 gigawattórával kevesebb áramot használnak el a fogyasztók a nyári időszámítás ideje alatt. Ez az energia 30-40 ezer – közel egy városnyi – háztartás éves fogyasztásának felel meg.

Hosszabb adatsorok áttekintésével igazolható, hogy az óraátállítással jelentős megtakarítás érhető el a felhasznált energiában és annak költségeiben. A fel nem használt energiát természetesen kifizetni sem kell, és ez hozzávetőlegesen 4-5 milliárd forinttal csökkenti az ország „áramszámláját”. A megtakarítás nem csak a pénztárcát kíméli. Ha ugyanis kevesebb energiát kell megtermelni, azáltal mérséklődik a környezetre jutó terhelés is.

A villamosenergia-megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása esetében jelentkezik.

Annak ellenére, hogy az óraátállítás jelenleg egységes európai uniós gyakorlat, a jövőben ez megváltozhat.

Az EU ugyanis februárban vizsgálatot indított hatásainak és indokoltságának felmérésére, miután újabb tanulmány látott napvilágot arról, hogy az átállítás megzavarja az ember biológiai óráját. (ORIGO)