A Magyar Kultúra Napja és a Himnusz

Az aradi születésű Szentimrey Jenőnek 1939-ben talán legismertebb könyve jelent meg (utóbb több kiadásban is) Ferenc tekintetes úr címmel. Ferenc tekintetes úr pedig nem más, mint a magyar irodalom egyik nagyja, Kölcsey Ferenc (saját kezű aláírásában Ferencz, 1790–1838).

Sződemetert ma Săuca néven találják meg Románia térképének északnyugati részén, Szatmár megyében, a magyar határhoz közel, négyszáz fő alatti lakosságának nyolcadrésze magyar. Itt született a Himnusz szerzője, a reformkor egyik nagy költője 1790. augusztus 8-án, és szatmárcsekei (Cseke) birtokán (ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Magyarország) magányában fejezte be, tisztázta le a kéziratot 1823. január 22-én, három héttel Petőfi Sándor születése után a „Hymnus, a\' Magyar nép zivataros századaiból” című költeményét, amelyet először 1828-ban jelentetett meg.  Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a Tebenned bíztunk, eleitől fogva (90. Zsoltár) volt. Népszerű volt – a hatóságok által többször betiltott – ún. Rákóczi-nóta is, amelyet Hector Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésített.

Egy anekdota szerint az 1950-es évek elején Rákosi Mátyás kommunista pártfőnök maghoz hívatta a kor két elismert személyiségét, Illyés Gyula költőt és Kodály Zoltán zeneszerzőt, hogy az „istenes” himnusz helyett újat, a szocializmushoz méltót írjanak. Kodály Zoltán azt mondta volna neki: minek új himnusz, a régi tökéletesen megfelel.

De hogyan lett a versből zenés himnusz?

1844. február 29-én Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója pályázatot hirdet („Itt az írás forgassátok, / Érett ésszel, józanon. Kölcsey” jelszóval) a Hymnus megzenésítésére, amelyre (az Arad testvérvárosában, Gyulán született) Erkel Ferenc zeneszerző, karmester is benyújtotta pályaművét. (A zene megírásának is regényes története van.) A 13 beérkezett pályaművet 1844. június 15-én bizottság (tagja volt többek között Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede) bírálta el, és győztesnek Erkel művét hirdette ki. A nyertes pályaművet először a Budapesti Nemzeti Színház mutatta be 1844. július 2-án, majd július 9-én.

A Himnusz – műfaja szerint óda, azon belül himnusz – nyolc szakaszból áll, hivatalos alkalmakkor csak az első szakaszt játsszák, illetve éneklik:

Isten, áldd meg a magyart

Jó kedvvel, bőséggel,

Nyújts feléje védő kart,

Ha küzd ellenséggel;

Balsors akit régen tép,

Hozz rá víg esztendőt,

Megbűnhődte már e nép

A múltat s jövendőt!

Az első és utolsó versszak – a könyörgés – imát, fohászt tartalmaz, a közrefogott versszakok a múltat és jelent állítják szembe. A 2–3. versszak a múlt dicső pillanatait emeli ki: a honfoglalást, a gazdasági virágzást és Mátyás király győzelmeit, a következők a múlt szenvedéseiről szólnak: a mongolok, törökök támadásairól, a belső széthúzásokról, a testvérharcokról. A 6–7. versszakban a múlt képei összemosódnak a jelennel. A vers végén a bűnök felsorolása után ismét elhangzik a fohász (az első és utolsó versszak négy utolsó sora azonos), de a hangsúly áthelyeződik: a költő már csak szánalomért könyörög.

Kölcsey, főleg Himnusza révén, emblematikus alakjává vált a magyar irodalomnak. Nevét, többek között, társaságok, egyesületek őrzik: Aradon 1881-ben, Nagykárolyban, szülőfaluja közelében 1898-ban alakult Kölcsey-egyesület. A Himnusz is kapott szobrot: 2006. május 7-én Budakeszin avatták fel  V. Majzik Mária kilenc méter hosszú, négy és fél méter magas alkotását, amely egy kör sugarai mentén jeleníti meg a vers sorait; közepén egy kétméteres, bronzból készült Isten-alak látható. A szobor hét ívből álló szerkezetében hétszer három bronzharang szólaltatja meg az ünnepeken Erkel Ferenc művét.

Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.

Az emléknapon Magyarországon és a határon túli, magyarok lakta vidékeken számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak.

A Himnusz, és a Magyar Kultúra Napja minden magyaré.