A nagy elődök nyomdokaira lépni!

A szászvárosi magyar közösség, hagyományokhoz híven történelmi megemlékezéssel kapcsaolódott be a IV. Hunyad Megyei Magyar Napok programsorozatában.

Vasárnap délelőtt a református templomban már az istentisztelet keretében közösséget áldozattal szolgáló gróf Kún Kocsárdra emlékeztek, aki 210 évvel ezelőtt, 1803. június 5-én született Algyógyon. Küzdelmekkel teli élete során mindvégig helytállt, mindvégig az értékek mellett tudott dönteni és jelentős áldozatot hozni ezek érvényre juttatásáért. Nagysága nem csupán az oktatás területén vállalt munkásságában, anyagi áldozatában mutatkozik meg, mellyel felújítja a szászvárosi kollégiumot és saját birtokán elindítja az algyógyi földműves iskolát, de közéleti  magatartása is példaértékű számunkra. A reformok híveként 1848-ban elvállalja Hunyad megye főispáni tisztségét, s ekkori tevékenysége nyomán 7 évi várfogságot kell letöltenie Komáromban. Közben birtokait 1849-ben a mócvidéki felkelők tönkreteszik. Gróf Kún Kocsárd azonban hazatérve hittel és reménységgel állítja helyre algyógyi birtokát, és a szászvárosi kollégium főgondnokaként folytatja áldozatos munkáját, előkészítve a tanintézmény új otthonának megépítését. 1885-ben alapítója lesz az  Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnek (EMKE), 1888-ban pedig vagyonának jelentős részét áldozza az Algyógyon alapított földműves iskolára. Emellett azonban szanatóriumot is létrehoz a településen, illetve posta és adóhivatalt, kitartóan segíti a tanulni vágyó szegény sorsú fiatalokat, az elesetteket, a református egyházat, melynek évtizedeken keresztül egyházmegyei főgondnoka. Gróf Kún Kocsárd sokoldalú és áldozatos munkáját Fülöp Julianna helyi EMKE elnök mutatta be magyarul és románul, felolvasva a helyi román napilapban is leközölt tartalmas ismertető cikkét. A szászvárosi közösség Rákóczi imájának és két, Kún Kocsárdra emlékező Szamosközi-vers felolvasásával kapcsolódott az ünnepségbe. Majd Mihai Căstăian szászvárosi múzeumigazgató érdekes előadást tartott a város és a közel 700 éves református vártemplom múltjáról. Szemléltető eszközül az 1600 körüli várat ábrázoló makettet hozta magával, illetve a települést ábrázoló néhány képzőművészeti alkotást, melyek a pár héttel korábbi múzeumok éjszakájára készültek. A történész külön ajándékot is szánt az emlékező, ünneplő közösségnek: néhány darabot (fém lószerszámokat) a Szászváros határában feltárt honfoglaláskori lelőhelyről.  

A megemlékezést végig figyelemmel kísérő Ovidiu Bălan polgármester őszinte főhajtással adózott gróf Kún Kocsárd emlékének, megfogalmazva, hogy ideje lenne a nagy elődök nyomdokaiba lépni. „Mi általában azzal büszkélkedünk, hogy leaszfaltozunk egy-egy utcát, míg elődeink már évszázadokkal korábban olyan örökséget hagytak ránk, amit, sajnos, még ápolni és karbantartani sem mindig tudunk” – fogalmazott a polgármester. És megígérte: mindent megtesz annak érdekében, hogy a múzeumigazgató által is felemlített restaurálási, helyreállítási munkálatok mind a várfalakon, mind a műemléktemplomok esetében megtörténjenek.

Az ünnepi felszólalásokat követően a rendezvény két meghívottja, Ovidiu Bălan polgármester és Mihai Căstăian történész Fülöp Julianna EMKE-elnök és Sipos Szabolcs református lelkipásztor társaságában elhelyezték az emlékezés koszorúit gróf Kún Kocsárd és Gróf Kuun Géza, református templomban újraállított szobrainál.  A rendezvényen szép számban részt vevő lozsádi közösség pedig Algyógyra is ellátogatott, megtekinteni a hajdani hatalmas Kún birtok  emlékeit.