Átalakulás – Változás – Re/evolúció, 1988–1990 a magyar plakátművészetben

A Temesvári Forradalom Emlékmúzeumában, pénteken került sor az Átalakulás – Változás – Re/evolúció, 1988-1990 a magyar plakátművészetben című kiállítás megnyitójára. A nagy érdeklődést kiváltó eseményen részt vett a Magyar Nemzeti Múzeum népes küldöttsége, élénTompa Gáborral, az intézmény főigazgató helyettesével és Gino Rado, a Temesvári Forradalom Emlékezete Egyesület elnöke.

A rendszerváltozások korszakát felnőtt fejjel megélt látogatók az 1988–1990-es időszak több kultikus plakátját láthatják viszont az izgalmas kiállításon, amelyeknek frappáns üzenete, művészi értéke több mint három évtized elteltével sem kopott meg. „A plakát valójában múlékony műfaj – mondta a kiállításmegnyitón Tompa Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató helyettese –, eredetileg arra tervezték, hogy a járókelők egy pillanatra megállva megnézik, és tovább mennek. Egy-két hét múlva ráragasztanak egy másikat, és többé nem lehet látni. Mégis kialakult belőle egy művészet, amelynek tartósak az értékei. Nemcsak történeti értéke van ezeknek a plakátoknak, hiszen reflektálnak a korabeli történésekre, hanem művészi értékük is. Ezért vagyunk büszkék a Magyar Nemzeti Múzeum gazdag, 70 000-res plakátgyűjteményére. 

Amit Önök itt látnak, az talán az egyik utolsó föllángolása a hagyományos plakátművészetnek, hiszen az utcai hirdetéseket ma már az óriásplakátok és a digitális plakátok uralják. Ez a korszak egybeesett Magyarországon a rendszerváltásnak nevezett átmeneti korszakkal, így ez a nagy lelkesedés, ami a rendszerváltás idején volt, találkozott ezzel a művészi lehetőséggel, kifejezőeszközzel, és néhány jelentős alkotás született. Több nagy téma mentén lehet csoportosítani ezeket a plakátokat, az egyik közülük kifejezetten romániai reflexió. Nekem az az érzésem, mintha a végsőket rúgó Kádár-rendszer a romániai falurombolási programot arra próbálta volna felhasználni – ha már nem lehetett eltitkolni –, hogy a hazai problémákról elterelje egy kicsit a figyelmet. Mindez semmit sem ért, mert a kommunista rendszerek Magyarországon és Romániában is megbuktak. A bukásnak a módja más-más volt Magyarországon és Romániában, sajnos úgy néz ki, hogy a véráldozatot, amit Magyarország 1956-ban hozott meg, azt Romániában 1989-ben kellett meghozni. Érdemes emlékeznünk ezekre az időszakokra, hiszen ma már egyre kevesebben vannak közöttünk olyanok, akik akkor felnőtt fejjel élték át ezeket az eseményeket, de a fiataloknak is tudniuk kell, milyenek voltak az elnyomás évei, nehogy valami hamis nosztalgiával tekintsenek erre az időszakra” – mondta a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató helyettese.

A Temesváron kiállított 40 plakátot Traian Drăgan temesvári származású, Magyarországon élő kurátor válogatta össze, bemutatva általuk azokat a Budapesten lezajlott tömegmozgalmakat, amelyekre 1988–1990 között került sor a Bős-Nagymaros vízierőmű és a romániai falurombolás ellen, az 1956-os magyar forradalom vagy az 1968-as prágai tavasz eseményeinek megítélése kapcsán, a romániai és a keletnémet menekültek helyzete, a „páneurópai piknik” vagy más akkoriban fontos témákkal összefüggésben. Ezek nagy tüntetések voltak, ahol a rendőrség már nem avatkozott közbe, és végül a rendszerváltozáshoz vezettek.  Traian Drăgan hangsúlyozta, hogy ezeknek a plakátoknak burkolt üzenete is van, ami három évtized elteltével már nem annyira egyértelmű, mint pl. az osztrák zászló a nagymarosi vízierőmű elleni tiltakozás plakátján. Ez arra emlékeztet, hogy az osztrákok tőkét ajánlottak fel a Bős-Nagymaros vízierőmű befejezéséhez, amelyik végül a tiltakozások hatására nem valósult meg. A kiállításon Pócs Péter, Orosz István, Pinczehelyi Sándor, Kara György vagy Ducki Krysztof jegyezte kultikus alkotások láthatók, amelyek azoknak az időknek igazi szimbólumává és a közvélemény valódi formálóivá váltak, világos és kemény üzenetük révén, esztétikai értékük pedig új lendületet adott a mai magyar plakátművészeti iskolának.

A kiállítás december 5-ig naponta 10.00 és 18.00 óra között látogatható. Az Emlékmúzeum valamennyi kiállítására szóló felnőtt belépő ára 20 lej.