Az időjárástól függetlenül hatalmas sikert aratott a Symphonic Experience

Sem a pénteki kánikula, sem a szombati eső nem tarthatta vissza az embereket attól, hogy részt vegyenek az első alkalommal megrendezett Symphonic Experience-koncertsorozaton. A zenei eseményt az UTA futballstadionban rendezték meg, ahol első alkalommal szerveztek olyan eseményt, ami nem a sporthoz, hanem a művelődéshez kapcsolódik.

A felállított színpad a futballpálya felezővonalának egyik felén helyezkedett el, s azzal szemben a nézőtér is a stadion egyik felét foglalta el, de a lelátókon is napról napra egyre többen foglaltak helyet.

A szervezők gondoskodtak róla, hogy mindennap különböző stílusú előadásokon vehessenek részt a nézők, így mindenki megtalálhatta a számára legélvezetesebb zenei műveket. Aki megéhezett vagy megszomjazott, az az előadások közben a pálya mentén és a stadion mögött lévő szabad téren ételt és italt is vásárolhatott. A zenei esemény alkalmából Symphonic Experience feliratú különböző színű és mintájú pólókat is árusítottak, ami a szombati esőre való tekintettel jó ötletnek bizonyulhatott azok számára, akiket út közben elkapott az égi áldás.

„Egyszer a Jóisten teljesen más ajándékkal lep meg minket”

Pénteken 17 órától Bianca Ștefania, Anastasia Maria, Daniel Dionisie Szabo, a Ribozom együttes és a Ceitrei együttes lépett színpadra, akiket Cătălin Lăpușcă konferált fel. Ezután a három estén keresztül bemondóként szereplő Anca Țurcașiu az aradi filharmonikusok kórusát invitálta a színpadra, akiket a Kerekes Band magyarországi zenekar követett.

A Kerekes Band különleges modern stílusú zenei hangzást ötvöző, mégis népzenei hangszerekkel operáló zenekarát azok is álló tapssal díjazták, akik mindezidáig nem hallottak a zenekarról.

„Eddig nem hallottam erről az együttesről, de a hangzásviláguk ismerős volt, a rádióban, vagy valahol másutt már lehet, hogy hallottam a zenéjüket. Nagyon tetszett az előadásuk. Nagyon jók!” – mondta egy fellelkesedett néző.

Az előadás után megkérdeztük a zenekar egyik tagját, Fehér Zsombort (a színpadon furulyán játszott), hogyan érezték magukat a színpadon:

„Csodálatos közönség. Álló taps. Fantasztikusan érezték a rezgést, a közös energiákat. Olyan számokat választottunk, amelyeket még talán otthon sem értenek – palóc dialektusban a falumból származó nagybátyám történetét meséltem el, és érezték, értették és szerették az előadást. Nagyszerű érzés volt” – összegezte az előadást, amelyre folyamatosan, kisebb csoportokban érkeztek a nézők.

Megkérdeztük szeretne-e üzenni valamit a helyi magyarságnak: „Ez egy óriási kereszt, amit az Isten rárótt a határon túli magyarságra, és azt gondolom, hogy ha száz év elteltével is ennyi erővel, ennyi szeretettel és ilyen sikerrel együtt tud maradni, egyszer a Jóisten teljesen más ajándékkal lep meg minket. Azt gondolom, ahogy eddig egymásra találtunk, és ahogy ez a 15 millió magyar szeretetben egymásra gondol, és együtt érez, az már el is törölte a határokat” – mondta Fehér Zsombor.

A magyar együttes után a 60 éves fennállását ünneplő Phoenix együttes frissen beszervezett új tagjaival lépett a színpadra, akiket szintén álló tapssal ünnepeltek, a színpad előtt tánccal és a nézőtér teljes hosszában a mobiltelefonok fényének táncával ünnepeltek és éljeneztek a lelkes nézők és hallgatók. Mire a stadion falai közé a nap folyamán beszorult meleg enyhülni kezdett, az aznapi előadásnak vége lett, és a felvillanyozott nézősereg dúdolva indult haza, s friss élményektől felvillanyozva virrasztottak még órákig.

A nézőtérre folyamatosan özönlöttek az emberek 

Szombaton az emberek nagy része azért imádkozott, hogy a délelőtt lezúduló eső abbamaradjon, hogy kimehessenek a koncertre. Szerencsére a 17 órától kezdődő koncertekig az eső elállt, és a kissé hűvös idő ellenére a zenekedvelők a nézőtérre gyűltek. A színpad előtt elhelyezett székeket a szervezőket segítő önkéntesek törölgették szárazra, hogy a sorban érkező nézőknek később se kelljen aggódniuk, hogy az esőtől vizes székeken foglalnak helyet.

A Magyarországról érkező Budapest Orchestra Project hangpróba nélkül kezdte az előadást, így a hangosításért felelős szakemberek előadás közben állították be a mikrofonokat és hangszórókat. Az előadás közben végzett beállítások ellenére az előadás remekül sikerült. A nézőtérre folyamatosan özönlöttek az emberek, és élvezettel hallgatták az előadott zenei darabokat. Elhangzott George Gershwintől a Rapsody in Blue, de Bob Mitz, Gordon Godwin és Sammy Nestico zeneszerzők műveiből is ízelítőt kaptunk. A dzsesszt játszó együttes előadását Sándor Péter operetténekes és színművész, valamint Koncz Kriszta, kifejezetten dzsesszművek előadására alkalmas hanggal megáldott énekesnő tette még varázslatosabbá.

Az est fénypontja kétségtelenül a Gheorghe Zamfir és meghívottjai nyújtotta előadás volt. Az előadókat az Aradi Állami Filharmónia gyakorlott zenekara kísérte, akik teljesen betöltötték a színpadot. A megannyi megszólaló hangszer egységes, ritmusos és a fülnek hibátlan játéka varázslatos élményt nyújtott a nézőtéren ülők számára.

Gheorghe Zamfir délelőtt a Zászlók terén álló ortodox templomban adta elő az Ave Maria című zeneművet, amit az egyház Szent Ierarh Sava Brancovici keresztjével hálált meg, ami az esti előadáson is a mester zakójára volt tűzve.

Zamfirt a színpadra lépve tapsözönnel köszöntötte az álló közönség, majd miután a nézőtér elcsendesedett, a Daniel Jinga vezette filharmonikusok kíséretében játszani kezdett. A nyitó darab után a mester két tanítványa lépett színpadra, Mădălina Lupu és Daniela Ghiță, egyikük egy lendületes és gyors darabot, másikuk egy lassabb, de szentimentálisabb zenei művet adott elő.

A két tanítvány mellett három operaénekes is megörvendeztette az aradi közönséget: Rodica Gabriela (szoprán), Alin Stoica (tenor) és Oana Șerban (szoprán), akik sorban léptek a színpadra, s mindegyikük előadását vastapssal jutalmazta a nagyérdemű. A nagymester az ismert operarészletek között két alkalommal lépett színpadra, szintén ismert zeneműveket előadva, két zeneszámot csak az aradi filharmonikusok játszottak, majd a meghívott énekesekkel együtt a zenekar és a három pánsíp egy zeneműben egyesült egy varázslatos előadásban.

Gheorghe Zamfir a talán legismertebb előadásával, a Ciocârliával búcsúzott. Az előadást állva hallgató közönség percekig tartó tapssal köszönte meg a maradandó élményt.

Érdekes módon a stadionból kifelé özönlő nézőket ismét meglepte az időjárás, mivel rögtön a műsor vége után ismét szemerkélni kezdett az eső, ám ez mit sem rontott a résztvevők hangulatán.

Vasárnap délután, a koncertsorozat utolsó napján újabb felejthetetlen előadásokra várják az aradiakat, akik, ha előzőleg nem sikerült jegyet szerezniük, a helyszínen 100 lejért még napi jegyet válthattak. Azok, akik a szombat estére tervezett, de bizonyos okokból vasárnapra halasztott Laura Bretan-koncerten szerettek volna részt venni, vasárnap is részt vehettek szombati jegyükkel a koncerten. A szervezők a vasárnapi koncertet a rossz időjárási viszonyok miatt nem mondták le. A tervezettek szerint 17 órától kezdődően megtartották, azzal a módosítással, hogy akik a színpadhoz közeli székekre vettek jegyet az esőre való tekintettel a stadion lelátóján kaptak helyet, vagy egyszerűen ott foglaltak helyet, ahol nekik tetszett.