Beszélgetés színházról, irodalomról és Bolyai tragédiájáról

Három izgalmas kortárs alkotó, Láng Zsolt, Patkó Éva és Visky András volt az Új Ezredév Református Központ vendége május 23-án, hétfőn, akik két, nem kevésbé izgalmas könyv bemutatására vállalkoztak: Láng Zsolt Libri-díjas regénye, a Bolyai és Visky András Mire való a színház? Útban a theatrum theologicum felé című színházi tanulmányokat, esszéket, dramaturgiai naplókat tartalmazó könyve. A koncertteremben lezajlott, nagy érdeklődést kiváltó irodalmi beszélgetés moderátora Gazdáné Mátyus Melinda lelkipásztor volt, aki maga is tollforgató.

Az alkotókról és a köztük meglévő munkakapcsolatokról, a bemutatásra kerülő kötetekről elsőként Gazdáné Mátyus Melinda beszélt: Patkó Éva színházi rendező, műfordító, egyetemi oktató, aki Visky András és Láng Zsolt darabjait is színpadra állította; Láng Zsolt prózaíró, irodalomkritikus, drámaíró , akinek 2019-ben jelent meg Bolyai című nagyszabású regénye,amelyért 2020-ban Libri-díjat kapott;

Visky András drámaíró, dramaturg, költő, akinek egyik legújabb kötete a Mire való a színház? Útban a theatrum theologicum felé. A Bolyai című könyv párhuzamos világokban zajlik: Bolyai János tragédiája az egyik vonal, a XIX. századi zsenié, aki saját szellemi világába be van zárva, de még a teste is a szellemének a foglya, és az író története, aki ösztöndíjasként egy svájci kolostorban tölti napjait, és akár maga a szerző is lehetne, hiszen története igencsak hasonlít Láng Zsoltéra. A Mire való a színház? című könyv többek között tartalmazza a temesvári Az ember tragédiája című előadás dramaturgiai naplóját és egy dialógust, egy párbeszédes formában írt értekezést a sikerről – mondta Gazdáné Mátyus Melinda.

A bevezető után maguk az alkotók beszéltek a két kötetről: Patkó Éva és Láng Zsolt a színházi témájú kiadványt, Visky András a Bolyai című regényt mutatta be, de valójában úgy, hogy kérdéseket tettek fel a szerzőnek a művekről. Néhány érdekesebb gondolat: egy könyvnek mi olvasók is társalkotói vagyunk, az olvasatok összessége adja meg egy könyv szellemiségét; a theatrum thelogicumról, a színház és a vallás szoros kapcsolatban van egymással (ha nem is tud róla), a színháznak megvannak a saját rítusai, a színház az istenek beavatkozásának a helyszíne; amikor egy klasszikus darabot színre visznek, pl. a Hamletet, akkor nem arra a kérdésre keresik a választ, hogy mi közünk hozzá?, hanem általában az a cél, hogy az előadás sikeres legyen, erre pedig kész receptek vannak; a két Bolyai története az apa–fiú konfliktusról szól, a Bolyai-regény pedig a regény megírásának a kudarcáról, lehetetlenségéről; Bolyai János megkísérelte megírni a Világtant, vagyis matematikai pontossággal leírni a világot és az erők kölcsönhatását. Lehet, hogy a beszélgetésnek nem értettük meg pontosan minden gondolatát, de a szerzőknek sikerült felkelteniük az érdeklődést a bemutatott kötetek iránt, amelyek a helyszínen megvásárolhatók voltak és a szerzők szeretettel dedikálták a könyveiket temesvári olvasóiknak.