Hobo: „Halj meg és nagy leszel” Déván

Egy szabad lélek földi utazása

Írta:
2016. október 30. 19:54 (vasárnap) /

Mélyen szántó egyéni vallomás és kemény társadalmi korrajz kerekedett ki a színpadon, Földes László Hobo csütörtök esti dévai előadásán. A művész az Erdélyi Unitárius Egyház és az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének támogatásával jött el immár harmadízben a dél-erdélyi szórványba. Ezúttal nem nagy magyar költők saját lelkén átszűrt gondolatait tolmácsolta, hanem magáról vallott.

A háború után a világmegváltó kommunista ideálba kapaszkodó családról, amelybe beleszületett, a lázadásról, a küzdelmekről, a magányról, meg nem értésről, árulásról, hitről és hitetlenségről, menekülésről, mely társai számára a halált vagy disszidálást jelentette. Hobo azonban a zenében talált a szabadság szigetére, ahol meglobogtathatta tiltakozásként megnövesztett haját. És vallott mestereiről, akik megértették vele, amit csinál, fontosabb nála!

A 70 éves Hobo saját évtizedeiről beszélt, de a színpadon életre kelő „szereplők” valamelyikében mindenki magára ismerhetett. A szeretetre vágyó, de sztereotípiák közé szorított kisgyermekben, az iskolai intőket begyűjtő úttörőben, a szellemi börtönből a rock’roll világába menekülő, lázadó fiatalban, a sokszorosan megalázott kiskatonában, kitagadott fiúban, a személyes tragédia nyomán megüresedett lélekben, a gyermekében újjászülető apában, a sokszor csalódott, de igazi szerelmét megtaláló férfiben. Mindez Hoboról szólt, de tükörként rajzolódott ki a közönség előtt. Utóbbi értő és érző szívvel hallgatta az előadó ismert szerzeményeivel, illetve kedvenc dalaival fűszerezett bő kétórányi vallomást – egyfajta gyónását a szabadlelkű művésznek.

A „Halj meg és nagy leszel” monodráma, a Budapesti Nemzeti Színház produkciója, a dél-erdélyi szórványban sajátos hangzást kapott. Az itt élők ugyanis, ha a 80-as években fejből dúdolgatták a Vadászat, a Tiltott gyümölcs, vagy a Csavargók könyve (Hobo Blues Band nyolcvanas évekbeli albumok) dalait, biztosan nem tartoztak a rendszer kegyeltjei közé. Hobo ma is a meg nem alkuvás és a ritka „színpadi őszinteség” szimbóluma. Köszönet a dévai fellépésért – a művésznek, a szervezőknek és Koppándi Zoltán unitárius lelkésznek, illetve dr. Máté Márta főtanfelügyelő-helyettesnek, aki az előadás helyszínét biztosította.

Hobo, visszavárunk!

Hozzászólások