Elhunyt Jókai Anna

Életének 85. évében elhunyt Jókai Anna Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író, a nemzet művésze – tette közzé honlapján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). Jókai Annát saját halottjának tekinti az MMA és a józsefvárosi önkormányzat.

„Írói pályája senkiéhez sem hasonlít; spirituális realizmusnak, az isteni és az emberi szint találkozásának nevezett életfelfogása erkölcsi és írói programként is beérett” – olvasható az MMA honlapján található méltatásban.

1956-ban beiratkozott az ELTE bölcsészkarának magyar és történelem levelező szakára, végzés után több évig tanított, több művének élményanyagát, témáját iskolai tapasztalatai adták. 1976-ban szabadúszó lett, akkor már több regény és novelláskötet volt mögötte. 1970-ben tagja a Magyar Írószövetségnek, 1986-tól alelnöke, 1989-tól elnökségi tagja volt, 1990-ben pedig két évre megválasztották a szervezet elnökévé.

Aktívan vett részt a közéletben, számos kulturális bizottságnak, alapnak, alapítványnak, egyesületnek volt tagja, vezetőségi tagja, magas rangú tisztségviselője.

Életszemléletének, világképének kialakulásában nagy szerepe volt a Biblia és az antropozófia tanításainak, mestereinek Tolsztojt, Dosztojevszkijt, Hamvas Bélát, Kodolányi Jánost és Várkonyi Nándort tartotta.

Nagy sikert aratott Szegény Sudár Anna című naplóregénye és a több mint húsz kiadást megért, filozófiai mélységű, az öregedés, az elmúlás problematikáját újszerű módon megközelítő Ne féljetek című regénye. Legismertebb művei közé tartozik még a Mindhalálig és a Jákob lajtorjája című regény, népszerűek esszékötetei és versei. Számos művének színpadi változatát, rádió- és tévéjátékát is bemutatták, műveit idegen nyelvekre is lefordították.

Sokrétű munkásságáért számos rangos elismerést kapott: József Attila-, Kossuth-, Magyar Örökség-, Tiszatáj-, Magyar Művészetért, Prima Primissima díjat stb.,  2014-ben Kossuth Nagydíjjal tüntették ki a magyar prózairodalom területén létrehozott kimagasló életművéért, valamint az urbánus irodalom nemzeti és keresztény ágának kiemelkedő képviseletéért, ugyanabban az évben az első alkalommal odaítélt Nemzet Művésze címben részesült.

Több évvel ezelőtt az írónőt Aradon is láthatták olvasói, rajongói a belvárosi magyar baptista gyülekezet meghívására tartott előadásán.