Halk szavú ünnepség a centenáriumon

Szimpóziummal, kiállítással, könyvbemutatóval, emléktábla-leleplezéssel köszöntötték a százéves Kultúrpalotát pontosan azon a napon, október 25-én, amelyen 1913-ban átadták rendeltetésének. 

Igaz, a Filharmónia az egész Aradi Zenei Ősz most zajló programját, hat koncertet az eseménynek szentelte, így a megemlékezés a mainál valójában nagyobb méretű.

A Kultúrpalota eredetileg kamarateremnek szánt (újabban, házasságkötő teremként is használt) kistermében mintegy félszáz főnyi közönség előtt a bevezető szimpózium „elnökségi” asztalánál a Kultúrpalotán osztozó (vagy osztozott) kulturális intézmények vezetői foglaltak helyet. A megnyitót Bognár Levente aradi alpolgármester tartotta, aki kiemelte: örülhetünk ennek a szép épületnek, amelyhez hasonlót sok európai város kívánhatna magának, s amely nagy kincsestára az aradi kultúrának. A másodikként szóló Alin Văcean filharmónia-igazgató intézményének ünnepi programjáról szólt. Florin Didilescu, mint az 1977–78-ig az épületben „lakó” megyei könyvtár igazgatója örömét fejezte ki, hogy annak idején „kiebrudalták” őket, mert a könyvtár már rég nem fért el a Kultúrpalota néhány termében. (1913–14-ben az intézmény 25 ezer, 1948-ban már 100, a 70-es–80-as években 300 ezer „leltári tárggyal” rendelkezett, ma az állomány meghaladja a félmilliót.) A testvérváros Pécs példáját említve, reményét fejezte ki, hogy valamikor új, korszerű könyvtárat kap a város.

A továbbiakban Jankó András, az Aradi Kölcsey Egyesület elnöke kapott szót, aki az 1881-ben létrejött egyesület múltjáról, a 48-as vértanú-ereklyék gyűjtéséről, a Kultúrpalota építése ötletének megszületéséről, a szükséges anyagi alapok biztosításáról, de a Kölcsey Egyesület jelenéről is beszélt. Dorin Frandeş karmester az aradi Filharmónia múltját elevenítette fel, meg a hangversenyteremről, hangsúlyozva: az ország legjobb akusztikájú terme, megelőzve a marosvásárhelyi Kultúrpalotát és a bukaresti Atheneumot.

A szimpózium következő felszólalói az alkalomra megjelent román nyelvű könyv, File din istoria Palatului Cultural Arad(1913–1944) szerzői, Puskel Péter, Fekete Károly és Vasile Andrei-Tiberiu voltak. A könyv kapcsán személyes emlékeket elevenítettek fel, és köszönetet mondtak a Kölcsey Egyesületnek, mert felkarolta a témát, az Arad Városi Tanácsnak, mert finanszírozta a megjelenést, a Megyei Múzeumnak a jó együttműködésért. Fekete Károly egyebek mellett anyagi és szellemi értékeink megbecsülésére szólított fel, s megemlítette: a Feszty-triptichon ma is raktáron van az aradi múzeumban.

Felicia Oarcea muzeológus Szántay Lajos életrajzát ismertette, Virgil Şerban történész a Kultúrpalotát leghosszabb ideig (1921–44 között) igazgató Lazăr Nichi tevékenységéről számolt be. Peter Hügel, a megyei múzeum igazgatója vetített képes előadásában az általa vezetett intézményről beszélt széles kitekintéssel, az előzmények felelevenítésével, a történelmi részleg alakulásáról a különböző korszakokban (a két világháború között Vasile Goldiş és Ştefan-Cicio Pop külön termet kapott, s egy kis teremben néprajzi múzeumot rendeztek be a román jelleg kidomborítására). Az igazgató végül szólt arról a 2008-ban megkötött román–magyar egyezményről, amely lehetővé tette az ereklyemúzeum teljes anyagának feltérképezését, és leltárba vételét, nagyszerű albumok, jegyzéktár megjelentetését mindkét nyelven. Ennek révén, mondta az igazgató, a köteteket felmutatva, „felemelt fejjel léptünk Európába”.

Bognár Levente alpolgármester a kétórás szimpóziumot mintegy összegezve így zárta az összejövetelt: A város valamennyi érték összegzése, becsüljük meg létrehozóikat.

***

A Kultúrpalota előcsarnokában az alpolgármester és a filharmónia igazgatója leleplezte a palota tervezőjének és művezetőjének, Szántay Lajosnak állított kényelvű fehér márvány emléktáblát, a jelenlévők pedig megtekinthették az ugyancsak az előcsarnokban rendezett, Szántay Lajosról, a Kultúrpalota építéséről szóló, négy tárlóban és négy pannón helyett kapott kiállítást, amelyen számos eredeti dokumentum, családi és egyéb fénykép, a Kultúrpalota több részletterve, az egykori múzeumi termekről készült fotók stb. láthatók.

A százéves évfordulós ünnepség állófogadással ért véget.

Délután az Aradi Mozgalom és a Pro Urbe Egyesület közös rendezvényeként megkoszorúzták Szántay Lajosnak a Felsőtemetőben, a G parcellában található sírját, amelyről a nagy építész nevét, szerencsére, nem törölték le.

***

A Lapok a Kultúrpalota történetéből c. könyv magyar nyelvű változatát október 28-án, hétfőn 17 órakor mutatják be a Kultúrpalota kistermében, a hallgatóság minden bizonnyal sok érdekes részletet is megtudhat majd a szerzőktől a Kultúrpalota építéséről és építőjéről.