PETŐfi SZELfi – avagy lőjünk egy közös szelfit nemzeti költőnkkel

„Egy régi kérdés arról képzelg, mit csinálna a lánglelkű költő, ha élne. A gyors válaszok könnyen kínálják magukat, alig menti őket, hogy zárójelbe tesszük (magunkat).

(Ha élne, már rég meghalt volna. Javítás: belehalt volna. – – – Disszidálna. Füstbe menne. Gallyra. – – – Kiállna a Lépcsőre szavalni: Talpra magyar! Javítás: Sándorkámmégegyszeronnéthogytalpramagyaramikrofonvégett. – – – Indulna a szavazáson. Kibukna, mint rendesen, szabadszállna. Ezt még lehetne pontosítani, ha lehetne. – – – Az Új Tükört szerkesztené, hol egyetértene szerkesztőtársával, hol nem. – – – József Attila-díjas volna. – – – „Petőfi?… Hogy mit csinálna?… Hát amit mindenki!” (De mit csinál mindenki? Erre nehéz válaszolni.) – – – Ránk borítaná az asztalt. – – – „Kérdezzék meg Bem apót!” – – – Ún. publikációs gondokkal küzdene, nyilván. Túl ilyen volna és túl olyan; Petőfi túl volna. – – – Rossz a kérdés. Elgondolhatatlan.)

No de mindez csak mellékszáll. Mert bizony Petőfi, semmi kétség, ha élne: légtornász volna.” (Esterházy Péter: Petőfi, a légtornász)

A PETŐfi SZELfi előadás alkotói Esterházy Péter harmincegynéhány évvel ezelőtt leírt sorait gondolják tovább: „Vajon ma Petőfi hány verset írna csetnyelven? Slam poetryként? Mit írna a kor aktuális urainak? Milyen ruhát hordana és megélné-e a harmincat? Elhallgatna inkább? Dühöngő posztokat rakna ki a Facebookra? Előadásunk egy szabad, asszociatív gondolatiságra, képiségre és zeneiségre épülő játék. Persze vígdráma. Persze kicsit azért összehúzza a szánkat. Persze elborít, s reméljük, magával ragad.”

A PETŐfi SZELfi előadás Petőfi Sándor verseire és élettörténetéről fennmaradt anekdotákra épül. Célja, hogy a mai diákokhoz közel hozza a romantikus poéta alakját, hogy a tankönyv ízű iskolai élményen túl egy élő, képzőművészetileg gazdagon megfogalmazott kortárs olvasaton keresztül találkozzanak a XIX. század szellemiségével, a lassan muzeális életformává süllyedt paraszti népkultúrával, de legfőképp a Petőfi személyiségéből, verseiből áradó szabadságeszménnyel. Petőfi Sándor halhatatlan művei elevenednek meg a színpadon, zenés és prózai formában, öt ifjú bábművész ötletes prezentálásában, mint a János vitéz, A szerelem, a szerelem, A Tisza, a Füstbe ment terv, Anyám tyúkja és mások. Természetesen megelevenednek 1848. március 15-ének forradalmi eseményei, a Pilvax kávéháztól a Nemzeti Múzeumig, a Nemzeti dal és a 12 pont felolvasásáig. Életre kelnek a Föltámadott a tenger sorai, az Egy gondolat bánt engemet prófétai gondolatai és A XIX. század költői című költemény máig érvényes sorai. Az alkotók szeretnék közel hozni a fiatalokhoz nemzeti költőnk alakját, aki, ha ma itt lenne közöttünk, természetesen közös szelfit készítene a közönséggel, hiszen mi más lehetne a méltó befejezés?

A PETŐfi SZELfi vígdráma szövegét Szabó Attila dramaturg írta, Petőfi Sándor verseinek, naplórészleteinek valamint Esterházy Péter Petőfi, a légtornász című novellájának felhasználásával, amely keretet biztosít a produkciónak. Az előadás rendezője Bartal Kiss Rita, jelmez és díszlettervező Mátravölgyi Ákos, zeneszerző Cári Tibor. A szereposztás: Lukács Emőke, az Udvarhely Bábműhely vezetője, valamint Balló Helga, Lukács-György Szilárd, Mihály Csongor és Vass Richárd, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház művészei.

Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház közös előadásával tisztelgett a magyar irodalom talán legismertebb alakja előtt.

Fotók: facebook.com