Ismertették az új amerikai űrpolitikát

Az Obama-kormány hétfőn körvonalazta az új űrpolitikát, amely nagyobb szerepet ajánl a külföldi kormányok és magáncégek számára a Föld klímájának a megfigyelésében, az űrszemét nyomon követésében és eltávolításában, valamint a műholdak védelmében, kiemelve azokat a terveket, amelyek keretében amerikai asztronautákat küldenének 2025-re aszteroidára.

A 14 oldalas űrpolitika jóval túlnyúlik Barack Obama elnök NASA-tervein – melyek a februárban ismertetett elképzelések szerint az amerikai emberes űrrepülés célját a Holdról az aszteroidák és a Mars meglátogatása felé mozdítják –, és a Föld-megfigyelés jövőbeli igényeit, az űrszemetet és az űrbiztonságot érinti. Az új űrpolitika egyik kulcsfontosságú momentuma a nemzetközi együttműködés minden területen. A sokkal komolyabb kooperáció létfontosságú lesz a még átfogóbb rendszerek kifejlesztéséhez, hogy orbitális pályáról nyomon lehessen követni a globális klímaváltozást és az űridőjárást, valamint, hogy figyelmesen követhessék az űrszemét ütközésének növekvő rizikóját a műholdakkal és egyéb járművekkel – jelentették fehér házi szakemberek.

Az űrpolitika megismétli Obama elnök új irányjavaslatát a NASA számára, melynek célja, hogy az űrügynökség alacsony, Föld körüli pályán túli missziókat célozzon meg – mint, például, egy aszteroidát – 2025-re, azzal a céllal, hogy a 2030-as évek közepére embert juttasson a Marsra. Obama még februárban javasolta a változtatást a NASA számára, mely magába foglalja az űrügynökség Constellation programjának eltörlését – ennek égisze alatt fejlesztettek volna rakétákat és űrhajókat, hogy visszajuttassák az embert a Holdra –, majd áprilisban bejelentette, hogy az egyik cél 2025-re aszteroidákat feltérképezni.

A Nemzetközi Űrállomás élettartamát – mely eredetileg 2015-ben lépett volna ki a szolgálatból – az új terv szerint alatt 2020-ig meghosszabbították. A NASA új űrterve –2011 elején nyugdíjazzák az űrsikló-flottát – az orosz Szojuzra támaszkodna, hogy asztronautáikat feljuttassák az állomásra, amíg a kereskedelmi fejlesztésű amerikai űrhajó nem elérhető. A fejlődő amerikai kereskedelmi űripar támogatása létfontosságú része az ország jövőjének az űrben – mondta Obama.

Az új űrpolitika nemzetközi kooperációt érintő fókusza ellenére, még mindig nem lehet tudni, hogy bizonyos országok – mint, például, Kína – részt vehetnek-e a jelenlegi, a NASA-t is felölelő projektekben, mint amilyen a Nemzetközi Űrállomás, vagy a jövőbeli, amerikai űrprojektek. A NASA szakemberei elutasították azon friss orosz jelentéseket, melyek azt sugallják, hogy az orosz szakemberek meghívták Kínát, csatlakozzon az ISS-projekthez. A 100 milliárd dolláros űrállomást 1998 óta 16 különböző partnerország építi, és ma már majdnem teljesen készen van.

Obama új űrpolitikájával kapcsolatban az elemzők azt állítják, a tervek tovább merészkednek a nemzetközi együttműködésben, mint a korábbi politika, amelyet még George W. Bush elnök fektetett le. Míg a Bush-korszak politikája egyoldalú megközelítéssel élt az amerikai űrtevékenységeket érintően, az Obama-kormány politikája néhány területet megnyit – mint űrbiztonsági kérdések és új, fegyverszabályozási megegyezések – a nemzetközi kooperáció előtt.  

Az űrszemét eltávolítása komoly kihívásokat jelent. Az amerikai kormány Űrmegfigyelési Hálózata több mint 20 ezer, Föld körül keringő objektumot követ figyelemmel, ezek 94 százaléka szemét. Az űrtörmelék problematikája 2007-ben vált komollyá, amikor Kína szándékosan felrobbantotta egy kiszolgált műholdját, valamint, amikor tavaly két műhold ütközött össze.

(hirado.hu/Space.com/Reuters)