Bodorka csuka csalinak!

Több éves tapasztalataim szerint a csukahorgászat első számú csalija a bodorka. Szerintem az esetek többségében nincs olyan csalihal, amit a bodorkával szemben előnybe részesítene a csuka. 

A bodorka népszerűségét annak is köszönheti, hogy általában minden vízféleségben otthon érzi magát és megtalálható. Szinte egész évben táplálkozik, sőt a tél nagy részében is fogható. Megfogásához nem igen ajánlom az emelőhálót, mivel ezzel a módszerrel inkább az apróbb példányok foghatók. Ezzel ellentétben horoggal könnyűszerrel megfoghatjuk a pár dekás vagy nagyobb példányokat is. Én a bodorka megfogásához egy finom spiccbotos szereléket használok, ami egy 4-5 méteres érzékeny spiccű botból, 0,12 mm-es főzsinórból, 0,10-es előkéből, 1,5 grammos úszóból és 18-20-as horogból áll.

A bodorka fogósságának egyik titka a horgon mutatott mozgékonysága. A helyesen és kíméletesen felcsalizott bodorka nagyon sokáig aktív marad, ellentétben a snecivel, vörösszárnyú keszeggel vagy a sügérrel.

Ez a mozgékonyság alkalmaként hátrány is lehet, mert a sekély vízben az úszós készséget néha kibogozhatatlanul összegubancolja.

Bár a csukát joggal tartják egy mértéktelenül zabáló ragadozónak, azért ne feledkezzünk el róla, hogy ami természetellenes, azzal szemben ő is bizalmatlan. Ezért ha hosszabb ideig tároljuk bodorkáinkat, tartsuk őket sötét edényben. A világos edényhez alkalmazkodott színevesztett, fakó bodorkák gyanakvást keltenek éppen úgy, mint a kíméletlenül szállított vagy éppen a csalizáskor durván megsebzett, alig mozgó csalihal.

Arról, hogy egy, vagy háromágú horgot alkalmazzunk a csalizáshoz, megoszlanak a vélemények, de a csalihal nagyságához mindenféleképpen igazodni kell a minél természetesebb mozgás elérésére. Én a közeli, főleg a nád szélében való horgászáshoz háromágú horgot használok, mivel ezt fogósabbnak tartom. Az úszós készségen a horgot a bodorka hátába kell szúrni, vigyázva, hogy a gerincét meg ne sértsük. Ha lassú bevontatással tapogató horgászatot folytatunk, akkor ajánlom az egyágú horgot, amit a bodorka orrlyukán vezessünk át.

Ha nagyobb távolságra kell bejuttatnunk horgunkat, akkor a kishal leszakadását (ez általában bosszúságot okoz) úgy tudjuk megakadályozni, ha a nedvességtől ronggyal vagy szalvétával leitatott csalihalat vízben oldódó PVA zsinórral (ez minden horgászboltban aránylag olcsón kapható) orral a dobás irányába a főzsinór mellé kötjük. A vízbe érés után a rövid időn belül oldódó kötésből kiszabadulva már ingerlően mozoghat távoli csuka tanyákon is a bodorkánk.

Jó csukázást kívánok a bodorkával minden horgásztársamnak.

Kádár Tibor