Horgok és előkék csukázáshoz

A jól megválasztott horog és előke sok bajt előz meg mind a horgásznak, mind a csukának. Akik nem használnak acél vagy kevlár előkét, könnyen elveszíthetik a horgaikat, és ezek a foltos rablókat akár lassú kínhalálra is ítélhetik. 

Egy több kilós csuka alaposan meg tudja hajlítani a horgászbotot. Ha nem használnánk acél, illetve kevlár előkét, az erősen megterhelt zsinór biztosan nem tudna ellenállni az éles fogaknak. Sajnos, sok horgász mégis kockáztat, a hal pedig rendszerint elmenekül, de nem tud megszabadulni a horgoktól. Nem véletlenül nevezik a csukákat édesvízi cápáknak. Ha boldogulni akarunk éles fogakkal felfegyverzett ellenfelünkkel, megfelelő felszerelést kell használnunk. Szerencsére a megfelelő előke és horog beszerzése már egyáltalán nem gond.

Soha, de soha ne induljunk el csukázni acél előke vagy kevlárszál nélkül! Szinte hihetetlen, de néha még tapasztalt horgászok is csupasz zsinórra kötött csalival akarnak csukát fogni. Ilyenkor nagy a kockázata annak, hogy a horog a csuka szájában marad.

Az acél előkék általában két változatban készülnek: egy- vagy többszálasak. Az egyszálas előkék merevebbek, és nem alkalmasak pergetésre, viszont jók a kis hallal való horgászatra. Aki nem akar bajlódni az előkék elkészítésével, rengeteg formában megvásárolhatja a horgászboltokban.

Többszálas előkét használ a csukázók többsége. Kétségtelen előnyük, hogy sokkal kevésbé törnek, nem okoznak gondot a horog végigcsúsztatásakor, és sokkal könnyebben köthetők kézzel is. A kevlár előkék képviselik a csukázó előkék legújabb változatát. Fő előnyük, hogy szinte akármilyen csomót lehet kötni rájuk.

Ami a horgokat illeti, a csukázáshoz általában hármashorgot használunk, rendszerint elégségesek a 6-10-es horgok. Egyes horgászok jobban kedvelik a szakáll nélküli horgot, de ez a fajta horog komoly sérülést okozhat a csukának, ha fárasztás közben elmozdul a nyelőcsövében, és azt új és új helyeken sebzi meg. Én a klasszikus szakállas hármashorgot, illetve a szimpla hosszú szárú horgot szoktam használni, de nagyon megkedveltem a dupla horgot, amely egy kisebb és egy nagyobb öblű összeforrasztott horogból áll. A kisebb horogra szoktam felfűzni a csalihalat.

A végszerelék rendszerint két, egymástól megfelelő távolságra lévő horogból áll (hármas- vagy duplahorog). Ez a leggyakrabban alkalmazott szerelék. Egyes csukázók saját konstrukciójú, a csuka számára biztonságosabb szerelékeket is használnak. Az egyik változatban a hármashorgot a kishal farkához egészen közel szúrják be. Mivel a csuka a fejétől nyeli le a kishalat, nem áll fenn annak a veszélye, hogy nagyon mélyen lenyeli.

Próbálják ki Önök is ezeket a módszereket.

Kádár Tibor